Van értelme az immunrendszerpörgető egynapos böjtnek, vagy fölösleges, netán káros is?

Évtizedek óta tudjuk, hogy az alacsony kalóriabevitel bizonyítottan javít az egészségünkön és az élettartamunkon is. Egy új kutatás, mely az egereket vette alapul, megadja a választ arra, hogy egy 24 órás böjt pontosan hogyan lendít az állapotunkon.

A csökkentett kalóriafogyasztás ugyanis elindít egy metabolizmust, ami a bélben található őssejtek regenerálódását segíti. Ahogyan öregszünk, ezek az emésztőrendszerben lévő sejtek egyre kevésbé tudnak megújulni; viszont a szerepük fontos: a belső szöveteink épségéért és a betegségek leküzdéséért ők is felelnek.

A koplalásnak számos bélrendszeri hatása van, melyek közül a jobb regenerálódás az egyik, ami az emésztőszervi problémák szempontjából kulcsfontosságú kérdés, legyen szó akár rákról, vagy bármilyen fertőzésről.

magyarázza a MIT biológusa. Omer Yilmaz úgy számol be erről a hatásról, mintha az anyagcserénk üzemmódot váltana:

Az emésztőrendszer őssejtjeinek ekkor végre nem a szénhidrátokkal, hanem a zsírokkal kell foglalkozniuk.

A tanulmányban az is benne foglaltatik, hogy nemcsak, hogy a zsírt használják a sejtek ilyenkor energiaforrásként (szénhidrát helyett), de a működésük is felgyorsul. A „bél igáslovai”-nak becézett sejtjeink általában ötnaponta újulnak meg, de ha egy kis pihenőt kapnak, akkor ez a folyamat még inkább fel tud pörögni.

Yilmaz és csapata egy 24 órás koplalás után vett ki egerek beléből ilyen sejteket, majd növesztett belőlük nagyobb mennyiséget. A létrejött, organoid nevű képződmény egy szervszerű, mini béltraktus lett. Ezekre a sejtekre jellemző volt az is, hogy az elvárhatóhoz képest dupla gyorsasággal tudtak megújulni. A normál étrendet fogyasztó egerekből vett mintáknál ugyanis ez a tempó nem jelentkezett.

A böjtölő állat mirigyei több organoidot voltak képesek előállítani, mely az őssejtek érdeme. Ugyanezt láttuk fiatal és idős példányoknál is, és most a molekuláris szintű magyarázatra voltunk kíváncsiak.

foglalja össze Maria Mihaylova. Kiemelték az mRNS-t a böjtölő egerek őssejtjeiből, és ekkor látták meg, hogy náluk aktiválódott a PPARs nevű receptor átírása, mely egyébként a zsírsavak anyagcseréjében játszik szerepet. Ez utóbbi anyagot kezdték lebontani, a glükóz helyett – ekkor indult be ugrásszerűen a regeneráció is. Mikor a receptort blokkolták, leállt ez a gyorsulás is.

Ha a receptorra ható, GW501516 nevű molekulát adagolták az állatoknak, akkor a böjthöz hasonló, előnyös hatást értek el náluk. Kérdés, hogy az emberekre is érvényes lehet-e ez a sajátos metabolizmus: akár gyógyszeres kezelés formájában is majd egykoron. Nem mindenkinek lehet ugyanis koplalást előírni, viszont a hosszabb élet kulcsa elvileg ez lehetne.

A kutatásban nem vett részt az utah-i biokémikus, Jared Rutter, aki egyébként lát fantáziát a dologban:

Ez az eredmény is besorol abba a gyorsan növekvő halmazba, mely szoros összefüggést mutat ki a táplálkozás és anyagcsere, illetve a sejtek viselkedése között. A további kutatás nagy hatással lehet az emberiség egészségére is.

- idézi a Science Alert.

https://izeselet.hu/magazin/idoszakos-bojtolesbe-kezdtel-jo-ha-tudod-hogy-nem-mindenkinek-ajanlott/