Tiszta udvar, zsúfolt ház

A magyarok majdnem kétharmada minimum heti egy alkalommal takarít, és háromnegyede legalább egyszer egy évben tart nagytakarítást otthonában. Mindezek ellenére a felesleges tárgyaktól nehezen válnak meg, a megkérdezettek csaknem fele véli úgy, hogy sok nélkülözhető tárgyat halmoz fel. Ha mégis megválnak tőlük, a legtöbben vagy adományoznak vagy egyszerűen csak kidobják őket, de kevesen gondolkodnak másfajta felhasználási módokban – derül ki az IKEA legfrissebb kutatásából.

Rend a lelke mindennek

A megkérdezettek 75 százaléka minden évben legalább egyszer végez nagytakarítást, ebből 39 százalék pedig hagyományosan tavasszal. A nők még mindig élen járnak a tavaszi nagytakarításban (83,6 százalék), de a férfiak is kiveszik a részüket a munkából, kétharmaduk rendszeresen felfrissíti otthonát. A kutatásból az is kiderült, hogy a városnál kisebb településeken inkább tartanak nagytakarítást kizárólag tavasszal (46,6 százalék), míg a városokban élők kevésbé kötik ezt évszakhoz. A válaszadók kétharmada rendszeresen takarít napi vagy heti szinten is.

Azok a megkérdezettek, akik ritkábban vagy egyáltalán nem fognak bele nagytakarításba, két fő okra hivatkoznak. Egyrészt nem érzik szükségességét, hiszen a folyamatos, napi vagy heti szintű kisebb takarításokat elegendőnek tartják. Másrészt sokan, elsősorban a nők, illetve a fővárosiak az időhiányra hivatkoznak.

Időhatékony háztartás

Az IKEA lakberendezője, Fromann-Finta Valéria szerint fontos a rendszeres takarítás, rendrakás és szortírozás, mert nemcsak időt nyerünk vele, de a közérzetünk is jobb egy tiszta, rendezett környezetben. A legjobb, ha naponta, kétnaponta rendbe tesszük a leginkább használt helyiségeket, mint a konyha, a nappali vagy a fürdőszoba. Sok időt nyerhetünk a rendszerező eszközök használatával is, hiszen átláthatóbban tárolhatjuk tárgyainkat, és mindennek meglesz a maga helye. Azokat az eszközöket, ruhákat, tárgyakat, amiket nem használunk gyakran, rakjuk el a szem elől, és legalább évente egyszer nézzük át, hogy mi az, amire esetleg már nincsen szükségünk, és csak a helyet foglalja a lakásban.

Adományozunk, de a szemetes is népszerű

A válaszadók közel fele gondolja úgy, hogy túl sok felesleges tárgy halmozódik fel az otthonában. Hogy miért nem válnak meg a nélkülözhetővé váló eszközeiktől, két fő okot jelöltek meg: érzelmileg kötődnek az adott tárgyhoz, mert egy személyhez vagy egy eseményhez kapcsolódik, illetve nem mernek megválni tőlük, mert arra számítanak, hogy a jövőben mégis szükségük lesz rájuk. A nők nagyobb arányban (38 százalék) érzik visszatartó erőnek az érzelmi befolyást, ha a tárgyak szelektálásáról van szó, míg a férfiak inkább tartanak attól, hogy a jövőben még használnák az adott eszközt (35 százalék).

Azok, akik mégis rászánják magukat, hogy megváljanak feleslegessé vált tárgyaiktól, a legtöbbször eladományozzák vagy kidobják azokat. Az adományozás inkább a nők körében jellemző, több mint felük adja tovább jótékony célokra a kidobásra szánt dolgait. A korcsoportokat tekintve pedig a 40 év feletti korosztály, aki jeleskedik ebben; a fiatal, 18-39 évesek 57 százalékának holmijai végül egyszerűen csak a szemetesben végzik.

Kevesen adnak azonban második esélyt tárgyaiknak, és használják fel őket más módon. Az IKEA szakértője szerint érdemes kicsit kilépni a megszokott keretek közül, és átgondolni, hogy mire használható még az adott eszköz, átalakítható-e. Aki inspirációra vágyik, az a lakberendezési áruház honlapján is számos kreatív megoldást találhat, de rengeteg „csináld magad” blog oldal is ötletet adhat. Ha mégis úgy döntünk, hogy nem szeretnénk megtartani a tárgyat, ne a szemetes legyen a következő lépés, gondoljunk arra is, hogy másnak, akár a közvetlen környezetünkből hasznos lehet-e.

*A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült az IKEA Magyarország megbízásából. Az adatfelvételre 2020 februárjában került sor. A felmérés a nők és férfiak takarítással és rendszerezéssel kapcsolatos szokásait térképezi fel, valamint azt, hogy miként viszonyulnak a felesleges tárgyaikhoz, és milyen sorsra jutnak azok, miután már nem használják őket. Az 1000 fős válaszadói minta az aktív korú, 18-65 éves magyar alapsokaságot reprezentálja nem és kor szerint.