Szeretjük-e a magyar élelmiszereket? Kutatás készült a fogyasztói szokásokról, mutatjuk az eredményeket

A közelmúltban elindított METRO Beszállítói programhoz kapcsolódva az áruházlánc megbízásából közvélemény-kutatás zajlott 2021 tavaszán a hazai termékek elfogadottságáról, kedveltségéről. A május 18-án zárult, 1400 fős okostelefonos kutatás – bár nem volt reprezentatív – számos érdekes tanulsággal szolgál a magyar lakosság fogyasztási szokásairól.

A kutatás eredményei alátámasztják azt a közkeletű vélekedést, hogy a magyar fogyasztók egyre nyitottabbak a hazai termékek iránt, az ár és a minőség mellett fontos számukra azok eredete is.

A válaszadók 24%-a szerint nagyon fontos, további 58%-a szerint pedig fontos, hogy hazai termelők által előállított élelmiszert vásároljanak. Ebből a szempontból alig van különbség a nemek között. Leginkább a 30 éven felüli korosztály figyel a termék származására. Végzettség tekintetében az érettségizettek és a diplomások érzékenyebbek erre. E témában minden településtípusban és országrészben magas a pozitív válaszadók aránya. A válaszadók 14%-a szerint nem fontos, és csupán a megkérdezettek 4%-a vallja, hogy számára „egyáltalán nem fontos” ez a kérdés.

A termékkategóriák közül kiemelkedően legnépszerűbbek a zöldségek, gyümölcsök. A válaszadók 76%-a előnyben részesíti a friss hazai árukat az importáltakkal szemben. Ezt 67%-kal a húsok, 63%-kal a tejtermékek követik a népszerűségi listán. Magas a lekvár, méz (49%) és a felvágottak (33%) kedveltsége is. A származási ország a választható lista termékeiből legkevésbé a száraz tészta (24%) és az édesség, desszert (17%) esetén számít a hazai fogyasztóknál.

Az elkötelezettség szintjében viszont még van tennivaló: a „Ha a magyar termék drágábban kapható, mint a külföldi, hajlandó magasabb árat fizetni érte?” kérdésre csupán a válaszadók 11%-a válaszolta, hogy mindenképpen a magyar terméket választaná. Jó hír ugyanakkor, hogy a megkérdezettek több mint fele (54%-a) is a hazai mellett teszi le a voksát abban az esetben, ha nincs minőségbeli különbség a kétféle áru között. Az ár 28%-uk esetében döntő tényező, ők azok, akik az olcsóbbat választják. Közülük a nők 13%-kal „árérzékenyebbek” a férfiaknál. A legelkötelezettebbek e téren a 20-29 és 50-59-es korosztályba tartozók, a fővárosiak, a megyei jogú nagyvárosokban élők és a diplomások. Földrajzi megoszlás szerint a közép- és nyugat-magyarországi honfitársaink magasabb arányban hajlandók többet költeni a hazai árukra, mint a kelet-magyarországi lakosok.