Rakjunk rendet a kömények között!

20 évvel ezelőtt, ha valaki azt mondta nekünk: „veszek egy kis köményt”, fel sem merült bennünk a kérdés, hogy milyet is? Mióta azonban a nemzetközi konyhák elterjedtebbek hazánkban, már tudjuk, nem csak a régi magyar konyha által használt kömény létezik. Tegyünk egy kicsit rendet a kömények között, nézzük, melyikről mit érdemes tudnunk!

Mindhárom kömény a zellerfélék családjához tartozik, sok a hasonlóság, de van bőséggel különbség is köztük. Nem csupán fűszerként, hanem gyógynövényként is funkcionálnak.

A magyar és az európai konyha egyik közkedvelt fűszere a kömény. Az ókori egyiptomiak is alkalmazták már fűszerként, Európában a 13. században terjedt el szélesebb körben a használata. Hazánkban is termesztik. Különleges aromáját az illóolajában lévő karvon nevű hatóanyag adja, fehérjét és úgynevezett zsírosolajat is tartalmaz.

Gyógyhatásai közül leginkább az emésztésre gyakorolt hatását ismerjük. Étvágygerjesztő, elősegíti az emésztést. Bélfertőtlenítő, baktérium- és gombaölő tulajdonságokkal bír, illetve szélhajtó, emiatt teakeverékek fontos alkotórésze is.

Felhasználása széles körű, magját egész vagy őrölt formában is használhatjuk. Levesek, sültek, saláták, főzelékek, péksütemények, káposztafélék, sajtok és kolbászfélék ízesítője. Több tipikus magyar ételnek elengedhetetlen fűszere, ilyen a körözött, a köménymagos leves, a savanyú káposzta vagy a kelkáposzta-főzelék.

Nézzük a római köményt, amely ránézésre nagyon hasonlít a köménymagra, ízében azonban teljesen más: erősebb aromájú, kesernyésebb, földesebb beütéssel. A két fűszer nem helyettesíthető egymással. Hasonlóan a köményhez, az ókori egyiptomiak már ismerték és használták. És nem csak az egyiptomiak, hanem az ókori rómaiak kedvelt ételízesítője is volt. Manapság leginkább Indiában termesztik, az indiai és a közép-amerikai konyha egyik legalapvetőbb fűszere.

Hasonlóan a köményhez, szélhajtó, emésztést elősegítő, görcsoldó és gombaölő hatása van. Túlzásba nem szabad vele esni, illóolaja nagyobb mennyiségben mérgező. Magját egészben és őrölve is használhatjuk. Illóolajat, fehérjét és zsírosolajat szintén tartalmaz. Szinte az összes indiai nem-édes ételben megtalálható valamilyen formában. Az egyik legismertebb fűszerkeverékük, a garam masala alapfűszere. India mellett Mexikóban is előszeretettel használják pl. a chili con carnéban, különböző salsákban, tacókban. Ma már nem kell speciális fűszerboltba menni ahhoz, hogy hozzájussunk, nagyobb üzletláncokban is elérhető.

Az édesköményt – hasonlóan az előbbi két fajtához – már az ókortól ismerik és használják, manapság hazánkban is termesztik. Ánizskapornak a másik neve, nem véletlenül, hiszen illata hasonlít az ánizséhoz. Az előzőekkel szemben viszont nem csak a termés használata elterjedt fűszerként, hanem maga a növény, a gumó is közkedvelt alapanyag. Gumója alacsony kalóriatartalmú, cserében magas ásványianyag- és vitamintartalma van. Nem meglepő, hogy ez a kömény is étvágyjavító, szélhajtó és görcsoldó, ezen kívül pedig tejszaporító hatású. Rendszertelen menstruáció esetén és a klimax tüneteinek enyhítésére szintén használható.

Az olasz konyha egyik kedvelt alapanyaga. Gumóját nyersen – szeletelve vagy reszelve – salátákba használhatjuk, így a legintenzívebb az íze. Lehet párolni, sütni, köretet vagy főzeléket készíthetünk belőle. Magja levesek és halételek fűszere.