Miért Izlandon a legjobb nőnek lenni?

Az Economist szerint Izland a világ legjobb helye a dolgozó nők számára.

Az elmúlt hat évben Izland a Világgazdasági Fórumban megjelent nemek közötti egyenlőséget mérő index első helyén volt, és úgy néz ki, marad is ebben a pozícióban. Mi lehet ennek az oka? Valószínűleg a múltban gyökereznek az okok: amíg a férfiak a tengerentúlon dolgoztak, addig feleségüknek otthon egyedül kellett vezetnie a háztartást, ami nem csak a főzés-mosás-takarítás hármasból állt. A nők gazdálkodtak, vadásztak és építkeztek; háztartásuk önálló gazdaságát vitték, mellyel nagyban hozzájárultak az ország boldogulásához.

1975-ben azonban a nők megelégelték ezt a szerepet, illetve azt, hogy a politikai életben kevés nő volt jelen. Nem az volt megdöbbentő, hogy 1975. október 24-én 25 ezer nő (az izlandi nők egyötöde) vonult Reykjavik utcáira, hogy tüntessenek helyzetük változásáért, hanem az, hogy ezt követően a nők 90%-a szakmai és háztartásbeli sztrájkba kezdett. Tanárok, ápolónők, irodai dolgozó, háziasszonyok letették eszközeiket, nem mentek munkába, házimunkát sem végeztek, ezzel mutatva meg, mennyire nélkülözhetetlenek is az izlandi társadalom számára.

A tiltakozásnak jelentős hatása lett: 5 éven belül Izlandnak volt először demokratikus úton megválasztott női elnöke, Vigdis Finnbogadottir. Ezután egy, csak nőkből álló politikai párt (a Nőszövetség) is megalakult, 1999-re pedig a parlament képviselőinek több mint egyharmada nőnemű volt. 2000-ben a szülői szabadság törvénye életbe lépett. Manapság minden szülő 3 hónapnyi fizetett szabadságot kap, mely nem átruházható, majd közösen kapnak még 3 hónapot, amit úgy osztanak el, ahogy szeretnének.

Nőkre és férfiakra is egyaránt hatással van ez a törvény. A nők a korábban tapasztaltnál hamarabb állnak munkába szülés után, a férfiak pedig a 3 hónapos szünet után több házimunkát vállalnak, illetve jobban bevonódnak a gyermekgondozásba – állítják a kutatások.

A nők majdnem 80%-a dolgozik, a bejegyzett cégek tagjainak majdnem fele, az egyetemisták 65%-a, és a parlamentben ülő képviselők 41%-a nőnemű. Viszont véleményük szerint még mindig van hova fejlődnie az országnak. Gazdaságilag még mindig kisebb az erejük, mint a férfiaknak: a vezetők 22%-a, a TV-s szakértők 30%-a nő, valamint a férfiak 14%-kal többet keresnek. Többen úgy vélik, ez azért van, mert a nők nem mernek több fizetést kérni, visszafogottaknak kell lenniük.

Valószínűleg ezért alakultak olyan intézmények, mint a Laufásborg óvoda, ahol a lányokat kicsi koruktól fogva arra tanítják, hogy merjenek előlépni, hangosak lenni, kiállni magukért. Vagyis ahogyan az intézmény alapítója, Margrét Pála Ólafsdóttir megfogalmazza: "Arra neveljük lányainkat, hogy használják a hangjukat. Megtanítjuk őket bátornak és fizikailag is erősnek lenni."

Az izlandi kormány ígéretet tett arra, hogy 2022-re megszünteti a nemek közötti rést. Az országban élő nők viszont még mindig szervezetten és szociálisan érzékenyen reagálnak a helyzetre: harmaduk tagja egy ironikusan Szépségtippek nevű Facebook-csoportnak, melyben aktuális nemi kérdések és problémák kerülnek megvitatásra.

A történelem nagy tanulsága, hogy változást senki sem kínál tálcán. Láthatólag ezt az izlandi nők teljes mértékben megértik, így tesznek saját helyzetük fejlődéséért.

forrás: theguardian.com