Furcsán fest a sült lazac? Vajon mik azok a fehér részek rajta?

Ha gyors és egészséges ebédre vagy vacsorára vágyunk, mindig jó ötlet lazacot sütni. Megtörténhet viszont, hogy amikor a kész halat kivesszük a sütőnkből, az állaga a megszokotthoz képest kevésbé lemezes, hanem fehérebb és valahogy nyálkás. Mi okozza ezt, elrontottunk valamit, esetleg nem elég jó minőségű a lazacfilénk?

Nyugalom, a fehér „valami” egy teljesen ártalmatlan fehérje, az albumin. Megtalálható (de nem látható) a nyers lazac húsában, sütés hatására besűrűsödik és kissé nyálkás, fehér réteget képez a lazac külsején. Igazából ugyanolyan fehérje, mint a lazac húsának többi része, és bár esztétikum szempontjából nem túl erős, szerencsére semmi baj sincs vele.

Azonban ha vendégeket várunk, és fontos, hogy tényleg szép is legyen az étel, ami a tányérra kerül megpróbálhatjuk elkerülni a fehérje megjelenését. Alapvetően két szabályt érdemes betartanunk, amikor lazacfilét sütünk. Ne süssük túl gyorsan, valamint ne süssük túl. Megoldás lehet az előzetes sós lében pácolás is, mivel a só lebontja az izomrostokat, így sülés közben nem fogja „kinyomni” a fehérjét magából, de ezzel a módszerrel tény, hogy időigényesebb lesz a hal megsütése. Egyszerűbb, ha csak a sütési időre és hőmérsékletre figyelünk. Hagyjuk, hogy a lazac szobahőmérsékletűre melegedjen, majd bőrével lefelé tegyük a tepsibe, hogy ne érje annyi közvetlen forróság. A hal belsejének 50 °C-ot kell elérnie. Ezt ellenőrizhetjük húshőmérővel, de ha nincs ilyen eszközünk, egy villával megszúrva is egyszerűen megállapíthatjuk, hogy elkészült-e már.

Forrás: Reader ' s Digest