Ezért ilyen erősek az ételekhez kötődő emlékeink

Mindannyiunknak vannak olyan emlékei, amelyek ételekhez kapcsolódnak és visszarepítenek minket a gyermekkorba: egy cukorka, ami akkor a kedvencünk volt, vagy akár a nyári málnaeszegetések. Nem számít a fontosság, az élelmiszereket tartalmazó emlékek élénkek – és néha sokkal élvezetesebbek más típusúaknál.

„A táplálkozásban az öt érzékszervünk részt vesz, ezért maradnak meg élénkebben az ételekhez kapcsolódó emlékeink.” – állítja Susan Whitborne, a Massachusetts Egyetem pszichológiai és agykutatási professzora. Nemcsak a látásunk és az ízlelésünk vesz részt a folyamatban, hanem a többi három érzékszervünk is, ami így gazdagítja az emléket.

Hadley Bergstrom pszichológus és ideggyógyász, a Vassar főiskola professzora egy lépéssel tovább megy: „Általában az ízeleléses emlékek a legerősebb asszociatív emlékek.” Ez a túlélési taktikán, a kondicionált ízlelésen alapszik. Ez az, ami akkor történik, ha ételmérgezést kapunk, melynek eredménye képpen bizonyos időre ellenérzésünk támad a betegséget okozó étellel (vagy egy étteremmel) szemben. A hatás olyan erős, hogy ha a rosszullét csak órákkal később következik be, akkor is emlékszünk, mi okozta a bántalmakat és mikor. Annak ellenére, hogy ez nem köthető direkten a boldog gyermekkori emlékekhez, még elég erős érzés ahhoz, hogy élénken megmaradjon.

Nem csupán az érzékszervek és a kondicionált ízlelés a meghatározó. Az étkezési helyzet – kikkel voltunk, hol voltunk, milyen alkalom volt – adja a legtöbb erőt az emlékeknek. „Az étkezéshez kapcsolódó emlékeink azért ilyen nosztalgikusak, mert a körülmények is hozzákapcsolódnak.” – modja Whitbourne. Nem csak az almás pite marad meg, hanem a család élménye, a táplálkozás, és a tapasztalatok. „A töltelék nemcsak a finomsághoz köthető, hanem nagymamához is és az Ő otthonához. Minden környezeti inger hozzákapcsolódik a sütemény élvezetéhez.” – mondja Bergstrom.

Ilyen az élelmiszer-emlékek természete. Nem pusztán tényeken vagy túlélésen alapszik, de a kontextus is nagyban formálja – a társaság, a helyzet és az akkor átélt érzelmek.

forrás: huffingtonpost.com