Csók a fagyöngy alatt – vajon hogyan alakult ki ez a szokás?

A babona valószínűleg a skandináv mitológiából ered. Egy monda szerint Frigghez, a szerelem istennőjéhez köthető, azaz egészen pontosan a fogadalmához. Az istennő halott fiát, Baldurt egy fagyöngy segítségével sikerült feltámasztani, ezért hálából úgy döntött, hogy bárkit megcsókol, aki áthalad az örökzöld alatt. A kelta druidák egyébként a fagyöngyöt a termékenység szimbólumának tartották, és gyógyírként tekintettek rá: embereknek és állatoknak is javasolták meddőségi problémák orvoslására.

A fagyöngy és a termékenység összekapcsolására a középkorban és a későbbi évszázadokban szintén volt példa, majd a 18. századra a karácsonyi ünnep szerves részévé vált. Az, hogy miként lett a szent gyógynövényből ünnepi dekoráció, nem teljesen világos. Az alatta való csókváltás a brit szolgálók körében terjedt el először, ezután vette át tőlük a középosztály. A szokás alapján kezdetben a férfiak retorzió nélkül megcsókolhatták az alatta ácsorgó hölgyeket, a csók elutasítása pedig a babonások vélekedése szerint egyet jelentett a balszerencsével. Köztudatban volt egy másik szokás is, mely alapján minden egyes csók után le kellett szedni egy bogyót a fagyöngyről, és csak addig lehetett csókolni egymást alatta, amíg a bogyók el nem fogytak.

Forrás: history.com