A karragénnel jó eséllyel lefogyhatsz, de milyen áron?

Ízes Élet

2022. 01. 03.

zsírmentes karragén alapanyag emésztés egészség étel

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Mindmegette

Az élelmiszeripar előszeretettel használ karragént, ám ennek a kivonatnak nem csak egy formája létezik. Ettől függően több felhasználási módról, illetve egészségügyi hatásról tudunk beszélni. Sem íze, sem tápértéke nincs, ám stabilizátorként és sűrítőanyagként gyakran találkozhatunk vele - legyen akár a szó a tejcsokiról, melynél megakadályozza, hogy kiváljon a táblából a tej. De még a tejszínhab, a fagyi, a tejföl és a túró gyártásánál is számításba jöhet. Emellett pedig ha egy kakaót nem kell összerázni, akkor vélhetően abban a flakonban is van hínár-kivonat - egyébként lerakódna az aljára a sűrűje, ami egy természetes dolog, és egyáltalán nem jelez minőségromlást. A fogyókúrázók akkor futhatnak bele, ha alacsony vagy zéró zsírtartalmú ételeket fogyasztanak, mert zsírhelyettesítőként szerepel ez az összetevő. Illetve a vegán piacon a tejtermék-pótló árucikkekben szintén akad belőle - így a növényi tejekben és szójapudingban is összefuthatunk vele.
Kötőanyagként a delikátesz ételekben tesz jó szolgálatot, akárcsak a dobozos levesekben, mirelit pizzában és mikrózható főételekben. De előkészített szárnyashúshoz adagolva porhanyóssá teszi és sokáig nedvesen tartja azt. Vegán alternatívát kínál a zselatinra, ami desszerteknél kapóra jön, és még a nedves tápban is lehet ilyen anyag, amit a házi kedvencünk elé teszünk. A táplálékkiegészítők és rágható vitaminok mellett a fogkrémek és frissítő zselék ugyanígy tartalmazhatják, mely információt a csomagoláson fel kell tüntetnie a gyártónak. Ugyanis előfordulhat, hogy gyulladást, fokozódó bélpanaszokat és akár ételallergiát is okoz.

Ide kapcsolódik: Alga? Moszat? Így kóstolgassuk a tenger zöldségeit!

A tengeri hínárból kinyert anyag leginkább lúgos eljáráson megy keresztül; ám ha sav éri, akkor egy poligeenan nevű polimer jön létre, amivel jobb, ha nem kerülünk kapcsolatba. Ez egy gyulladást keltő kémiai anyag, melyet új, gyulladáscsökkentő gyógyszerek tesztelésekor vetnek be; és szerencsére élelmiszeripari forgalomba nem kerülhet. Vélhetően a mi szervezetünk számára is káros volna a fogyasztása, ugyanis a kísérleti állatoknál rákos megbetegedések sorát váltja ki.
Bizonyos tudósok vitatni kezdték az emberi fogyasztásra megengedett változatok megbízhatóságát is, ugyanis ezek a gyomorsavval keveredve elindíthatnak veszélyes folyamatokat, melynek az emésztőrendszer issza meg a levét. Hogy mi az a mennyiség, ami már ártalmas lehet, abban egyelőre nincs konszenzus - ám kevés tanulmány készült még ebben a kérdésben. Egy 2017-es dolgozat szerint még a nem-lebontott karragén is hordoz kockázatot: gyulladás és bélpanaszok formájában, illetve megágyazhat a fekélynek és az IBD-nek. A szóbeszéd egyre inkább azt tartja, hogy ha az étrendünkből kihagyjuk, akkor megkönnyebbül az emésztőrendszerünk.