Inzulinrezisztencia (IR) Az utóbbi években egyre ismertebbé váló szakkifejezés. Mint ismert, az inzulin a hasnyálmirigy Langerhans-szigetek β-sejtei által termelt hormon, amelynek összetett anyagcserefunkciói vannak, de elsősorban a cukoranyagcserét szabályozza.
Kinek van izulinrezisztenciája?
Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, ha a normális mennyiségű megtermelődött inzulin kisebb mennyiségű vércukorcsökkentő hatással rendelkezik. Ez kezdetben nem okoz semmiféle tünetet, mivel a β-sejtek a csökkenő hatást fokozott inzulintermeléssel kompenzálják. Ha nem avatkozunk bele a folyamatba életmód terápiával: a helyes táplálkozás és mozgás összehangolásával, akkor a hasnyálmirigyben egy idő után az inzulinelválasztás csökken, ami vércukorszint emelkedéséhez vezethet.
Rettegsz a diabétesztől? Így óvd magad! >>>
Miért fontos?
Az inzulinrezisztenciát csökkent cukorérzékenység követi (ez a cukorbetegség előállapota), majd kialakul a cukorbetegség. Gyakorlatilag az inzulinrezisztencia a 2-es típusú cukorbetegséget megelőző állapot. Ezért is mondják gyakran a cukorbetegség diagnózisa alkalmával, hogy a cukoranyagcsere-zavar már 5-10 éve fennállhat.
Veszélyeztetett vagy? Itt olvass tovább! >>>
Miért alakul ki?
A genetikai hajlam mellett az inzulinrezisztencia kialakulásában jelentős szerepük van a környezeti tényezőknek is: pl. táplálkozás, mozgás, stressz. A XX. század elején is voltak olyan betegek, akiknek egyidejűleg volt magas vérnyomása, cukorbetegsége és köszvénye. Azonban ezeknek a betegségeknek együttes előfordulása az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb egészségügyi problémájává vált. A „halálos négyes” tünetegyüttesét – hasi típusú elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsír-szintek – olykor magas húgysavszint (esetleg köszvény) is kiegészíti.
Vigyázat! A stressztől cukorbetegség is kialakulhat! >>>
Egyre gyakoribb...
1988-ban fogalmazták meg először, hogy nem ennyiféle betegsége van a pácienseknek, hanem ez egy betegség, több tünettel. Akkor még X-szindrómának nevezték, majd átmeneti elnevezések után metabolikus szindróma néven vált ismertté az ezredfordulón. Ennek kialakulásában meghatározó szereplő az inzulinrezisztencia, ami inzulinszint méréssel megállapítható már a cukoranyagcsere-zavarok (cukorbetegség és előállapotai) diagnózisa előtt is. A későbbi kardiometabolikus elnevezés arra utal, hogy a tünetek együttes jelenléte különösen magas szív- és érrendszeri kockázatot jelent.
Ezt kell tudni a cukorbetegek táplálkozásáról! >>>
Így étkezz, ha értintett vagy!
Az inzulinrezisztencia esetén javasolt étrend fontos ahhoz, hogy a szervezet inzulinszintje rendben legyen. Emiatt előnyben részesülnek az alacsony glikémiás indexű szénhidrátforrások: zöldségek, főzelékfélék, egyes gyümölcsök, olajos magvak (napi maximum 2-3 dkg), szárazhüvelyesek (pl. lencse, szárazbab), savanyított tejtermékek, durum tészta.
Óvatosan a cukrozott italokkal! >>>
Rendszeres fogyaszthatók ételek
Teljes kiőrlésű gabonatermékek, préselt olajok, zsírszegény tejtermékek, mérsékelt mennyiségben sovány húsok, burgonya, tej (naponta fél liter, 2-3 részletben), heti 2-3 alkalommal tengeri halak. Kerülendők a szőlőcukor, finomított cukor, méz, „fehér” (gabonahéjat nem tartalmazó) liszt és rizs, és az ezekből készült élelmiszerek. Érdemes ügyelni a napi konyhasó bevitelre is.
Forrás és bővebb információ: Táplálkozási Akadémia / Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége