Amennyiben tartósan megnő az LDL-koleszterin mennyisége, az érfalakon zsír- és kalciumlerakódás jöhet létre, így az erek beszűkülhetnek vagy elzáródhatnak. Ez a folyamat az érelmeszesedés, amelynek hosszú távú következménye lehet stroke, koszorúér-betegség, valamint károsodhatnak egyes szervek és izmok is.
Ezért fontos ismerni
A magas koleszterinszint nem produkál egyértelmű és látványos tüneteket, vérteszt nélkül senki sem érezheti, magasak-e vagy normálisak az értékei. Ezért fontos a laborlelet, amelyen nemcsak a közismert LDL- („rossz”) és HDL- („jó”) koleszterin mennyiségét tüntetik fel, de az összkoleszterin- és a trigliceridértéket is. A trigliceridek a táplálékkal felvett zsírok fő alkotórészei, amelyek – a zsírsejtekbe jutva – elraktározódnak a szervezetben. A test legfőbb energiaforrásaként szolgálnak, valamint sok hormon felépítésében részt vesznek, tehát jelenlétük fontos az egészségünk szempontjából. Ha alacsony a trigliceridszint, az májbetegségre, pajzsmirigy-túlműködésre, illetve emésztési zavarokra utalhat, ha viszont túl magas, az szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet.
- A vérzsírok mennyiségére vonatkozó adatokat nem külön-külön, hanem együtt kell értékelni. Önmagában az még nem kimondottan veszélyes, ha valakinek kicsit magasabb az összkoleszterinszintje, de ha ehhez hasi elhízás, inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség, mozgásszegény életmód is társul, az együttesen már komoly rizikófaktor a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont szakorvosa.
Így csökkenthetjük az LDL-koleszterin szintjét
Az elsődleges szabály: a telített és transzzsírok ne haladják meg a napi bevitt kalóriamennyiség 5-8 százalékát. Ennek érdekében az alábbi tanácsokat érdemes megfogadni:
- Fogyasszunk kevesebb vörös húst, zsíros tejet, tejterméket.
- A baromfihúsról távolítsuk el a bőrt.
- Csökkentsük az előrecsomagolt, félkész, kész- és gyorsételek fogyasztását.
- Kerüljük a trópusi zsiradékokat, mint például a pálma- és a kókuszolajat.
- Szabjuk meg a napi cukormennyiséget; együnk kevesebb bolti kekszet, süteményt, pékárut, és kerüljük a cukros üdítőitalokat.
- Mérsékeljük a bolti sós, olajos rágcsálnivalók, csipszek, snackek, sós péksütemények és kekszek mennyiségét.
- Ne igyunk szeszes italokat, maximum napi 1-2 dl jó minőségű vörösbort fogyasszunk.
Így növelhetjük a HDL-koleszterin szintjét
- Sütéshez-főzéshez használjunk vitaminokkal (pl. D- és A-vitamin) dúsított, többféle alapanyagból előállított (pl. olívaolaj, repceolaj, kukoricaolaj, napraforgóolaj) olajat.
- Több nyers zöldséget és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát tartalmazzon az étrendünk.
- Ismerkedjünk meg az avokádóval; használjuk krémekhez, salátákhoz.
Nem kell mindennap húst enni, feltétként fogyasszunk olajos magvakból, gabonákból vagy babból, lencséből készült fasírtokat, tengeri halakat, zsírszegény túrót, tofut.
- A rizs- és burgonyaköret helyett színesítsük a menüt kölessel, hajdinával, quinoával.
- Válasszuk gyakrabban az alacsony zsírtartalmú, sovány tejtermékeket.
- A fizikai aktivitás, a sport legyen része mindennapjainknak.
Orvosi segítség
A koleszterinszint csökkentéséért mindenki sokat tehet a megfelelő életmód kialakításával. - Alapvető a rendszeres testmozgás, ami erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet – magyarázza Sztancsik doktornő. – Ugyanilyen jó hatású a testsúlyfölösleg leadása, hiszen már mínusz 3 kg mérhető koleszterinszint-csökkenéssel jár. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor gyógyszer is szükséges a normál értékek beállításához. Például amikor öröklötten magas a koleszterinszint, illetve amikor már olyan előrehaladott az állapot, hogy a metabolikus szindróma más elemei is növelik a szív-ér rendszer betegségek rizikóját. Ennek eldöntése és a megfelelő kezelés elrendelése mindenképpen szakorvosi feladat.
Milyen gyakran?
Egy egészséges felnőtt embernek is ajánlott ötévente a koleszterinszint-mérés, ám akinek korábban már magas értékeket mértek, az évente iktassa be a laborvizsgálatot. Szintén gyakoribb ellenőrzést igényelnek az alábbi helyzetek:
- Ha korábban megállapították a hiperlipidémiát, vagyis a magas vérzsírszintet, esetleg kezelik is.
- Gyerekeknél 10 éves kor körül, ha egyik vagy mindkét szülőnél kimutatták a magas vérzsírszintet.
- Ha a családban már előfordult szív-ér rendszeri probléma.
- Túlsúly vagy elhízás esetén.
- Cukorbetegség és magas vérnyomás fennállásakor.
- Olyan állapotban, ami megemelheti a koleszterinszintet, ilyen például a vesebetegség, hasnyálmirigy-betegség vagy pajzsmirigy-alulműködés.
Látható tünet
A magas koleszterinszint egyetlen tünetet okozhat: a szemhéj bőrén látható koleszterin-lerakódást. A sárgás, a felszínből kitüremkedő sárga folt neve xantelazma. Nem minden magas koleszterinszinttel rendelkező személynél jelentkezik.
Ajánljuk még:
.jpg)
-(1).jpg)
