hdb20-bg hdb20-img hdb20-img

Keress receptre vagy hozzávalóra

Részletes kereső

Hová tűnt Dezső?

Eddigi történetünkben többnyire utaztunk, gasztronómiai kirándulásokon jártunk, hol hazánk tájainak lankáit, hol a külhon egyes területeit kerestük fel. És persze többször jártunk a múltban, amolyan hagyományőrző látogatásokon. Ma új vizekre kalandozunk, tanúk leszünk!

Ki ne látta volna, emlékezne Bacsó Péter mára klasszikussá vált, de 1969-es elkészülte után 10 éven keresztül az akkori cenzúra jóvoltából „dobozban állt” kultuszfilmjére? Néhány szerencsés láthatta illegális vetítéseken, de hivatalos bemutatójára csak 1979. június 6-án, a Tinódi moziban került sor.

Nagy film volt, szerintem ma is az, nálam alapfilm! Kitűnő szereplőgárdával, olyan nagy művészekkel, akik sajnos már nincsenek közöttünk, mint: Kállai Ferenc (Pelikán elvtárs), Őze Lajos (Virág elvtárs), Both Béla (Bástya elvtárs). 2009-ben sajnos az alkotó, Bacsó Péter is távozott körünkből, béke poraikra.

Akik láttuk a filmet - gondolom, sokan vagyunk -, jól tudjuk, volt egy jelentős szereplője a filmnek: Dezső, a jókora malac, coca, sertés, disznó, kinek-kinek hogy tetszik állattani meghatározása. Tehát legyünk ma tanúi húsmuskétás barátom, Mackós Miksa beépített ügynökünk tényfeltáró jelentésének.

„HOVÁ TŰNT DEZSŐ?”

Jelentés: kapja, akit illet
Tárgy: feketevágás

Tisztelt FCSPF!

Beépült ügynökként jelentem, hogy 19… dátummal Sztgyvölgy községben az alábbiakban részletezett személyek illegális sertésvágást hajtottak végre.

A cselekményben résztvevők:
• Márkus József (az élőállat tulajdonosa)
• Márkus Józsefné (a tulajdonos házastársa, az élőállat tulajdonosa)
• Segesdi Ferenc (Márkusné testvére)
• Segesdi Ferencné (szül: Sz. E. rokon)
• Bíró Irén (anyós)
• Lovranits Miklós (vő)
• Lovranitsné Márkus Tímea (Márkus József elsőszülött leánygyermeke, az előbb említett személy házastársa)
• Id. Szluha Ernő (szomszéd)
• Márkus Krisztina (másodszülött gyermek, hajadon)

Fent említett személyek 19… év hó .. napján az alábbi cselekményt hajtották végre:

Egy bálakötöző zsinegből készült, „orrzó” nevű segédeszköz használatával kivezették a fent említett élőállatot az óljából, majd MJ, SF, LM nevű tettestársak az állatot leteperték, és egy első világháborús bajonett alkalmazásával kivéreztették. Jelzem, a művelet szakszerű volt, az állat nem szenvedett. Ezek után, mint a cselekmény előtt is, pálinkát fogyasztottak, és elismerő szavakkal illették egymást (feketefőzést megvizsgálni).

A vért SF-né vette fel, mely cselekmény alkalmával tréfásan megkente a cselekményben résztvevők orcáját, és a helyzethez illő pajzán évődéseket engedett meg magának. Ezután egy PB palackra applikált perzselő segítségével MJ sterilizálta az állatot, majd a többi tettestárs segítségével tisztára súrolta.

Ismét alkoholt fogyasztottak, majd előhozták a „rendfa” néven ismert segédeszközt, melyre két vaskampó szakszerű alkalmazásával az állatot felakasztják, és az itt ismert módon felboncolják. Ezt a műveletsort inkább nem részletezném, mivel sűrű pálinka és borfogyasztással járt együtt, bár említésre méltó módon az illegális cselekményben résztvevők egyikén sem láttam alkoholos befolyásoltságra emlékeztető jeleket.

Mindezek után a cselekményben résztvevő személyek nagyon gyorsan részeire bontották az állatot, és darabjait az alábbi felhasználásra bocsájtották:

A legszebb húsok a fagyasztóba kerültek, bizonyos darabokat ezekből a rokonság részére tettek el, és egy ”könnyű ebéd” után nekiláttak a tartósításra szánt húsok feldolgozásának. Szalonna, sonka, miegymás került a sózóba, mikor közben a legfiatalabb tagja a bűnszövetkezetnek 3x3 kockákra vágta a bőrkétől megfosztott zsírszalonnát, és korától független szakértelemről tanúskodva első osztályú töpörtyűvé sütötte. (Kotlát használt, folyamatosan keverte, és egy kis tejjel is boldogította)

Miután fedésem feltűnt a háziaknak, (mivel mást nem tehettem), gyanújukat eloszlatván szorgos segítségükké váltam.

Így tudtam megszerezni pár autentikus receptet, melyeket mellékelem jelentésemhez, egyrészt kor- és kórtünetként, másképpen pedig mindenki hasznára… (mivel roppant jó a szilvapálesz, tudom király, jóóó…).

Nekiálltak hurkát készíteni, finom véreset, imádom, már látom, hogy mossák a rizst, kb. 3 kilót, fazékba teszik, adnak neki abalevet, babért, sót, borsot, külön zsíron megdinsztelik a vöröshagymát, beleteszik, meg majoránnázzák. Ha kihűlt, jön a három liter vér, már teknőben van, ismét fűszer, majoránna is jöhet, só, bors, mi kell még, enyhe kemény legyen a keverés után, és már mehet is a bélbe, pározzák, kötik, abalében kifőzik…

Közben sül a pecsenye, mindenféle szedett húsból (leeső darabok a részeire bontásnál), tepsibe téve, vízzel felöntve, s ha kihűlt fokhagymázva, már kész is.
Mellette sül a frissen abált hurka.
Az abalében fő a disznósajt, melybe beleteszik a fülét, a fejét, és mindenféle húsos darabokat. Egy kis bőrkét, a tisztított nyelvét, a szívét, no meg a fűszereket: fokhagyma, bors, babér és majoránna, s ez megabáltatván kis darabokra vágják és bélbe töltik (vastag legyen) lekötik, és előtte levével felöntik, néha füstölik, de mindenképpen szikkasztják és préselik, így Nemes Vazs Megyében prezbors, avagy préshurka a neve…, itt a határvidéken disznósajt. Régebben töltötték sertésgyomorba is, forrásaim szerint biztosan, de elkényelmesedvén, már ez a szokásuk elmúlott.

Egy még maradt, ezt gyorsan leírom, a toros káposzta.
Mivel Erzsi néném már mindjárt készen lesz vele, itt az asztalnál pedig már nagyon várják, és még a helyi alkoholos italokról nem is beszéltünk… közben kisült a hurka, csináltak egy kis húsos kolbászt némi maradék ledarált húsból, egy kis zúzott fokhagymából, némi só, bors, pirospaprika szorgos keveréséből, ami ebből nem ment a füstre, azt kisütötték a hurkával. Jött mellé a pecsenye, a vegyes májas-húsos pörkölt, a káposzta (mondtam már), házi savanya, piros bor…

Jelentésemet befejeztem, teljesen beépültem a helyiek közé, egyedül a toros káposzta receptjét nem tudtam megszerezni, ez valószínűleg 00 államtitok tárgyát képezi (egyrétegű toalettpapírra nyomtatva 48 órán belül megsemmisül)

Fedésemet nem adhatom fel, további parancsokat várok!

Pocak! Hűség! Pocak!
Mackós Miksa

Hát eddig tartott Dzsafi 007-es ügynökünk hosszú ideig titkosított jelentése, melyet itt és ma hoztunk először nyilvánosságra, remélhetően a békés, haspárti olvasókör örömére. 

Én magam is többször jártam disznóvágáson, kisgyermekkoromban (akkor még Budapesten, Újpesten) mi is neveltünk disznót – persze ez is Nagyim érdeme volt – és sorsa, mármint a malacé beteljesült, így ősz végén, tél elején.

Később a városi sertéstartást a törvény betiltotta, így már felnőtt fejjel ismerősökhöz, vidékről bejáró kollegákhoz voltunk alkalmanként meghívva, egyszer-egyszer egy disznótorra. Mindannyiszor jól éreztük magunkat, amit tudtunk, segítettünk is (pálinkakóstolás, perzselés utáni kaparás, zsírszalonna és húsfélék darabolása, darálása, hurkatöltő tekerése, töpörtyű kisütése, belsőségek, szalonnák, hurkák abárolása). Kaptunk rendesen a forralt és a sima házi borból is, meg persze vendégei voltunk a reggeli hagymás vérnek, majd az ebédnek.

Emlékeim szerint a menüsor így nézett ki:
• Orjaleves sok zöldséggel, házi tésztával
• Savanyú máj tört burgonyával
• Frissen sült húsok rizzsel, krumplival
• Házi savanyóságok
• Mindenféle sütikék

Ebéd után töltöttük a hurkát, kolbászt, a füstölésre szántak akkor mentek a sólébe, szűrtük bödönökbe a zsírt, és - ahogy azt Dzsafi is írta - porcióztuk a „kóstolónak” valót rokonságnak, szomszédságnak. Meg persze mosogattunk, általában csak üstben forralt vízben, mosogatószer nélkül, hisz az így keletkezett zsírdús víz jó alap a még a sertésólban röfögő, a mai napi vágást túlélő többi Dezső esti, másnapi lakomájához.

És a nap végét zárta a vacsora, a napi friss hurkából, kolbászból, a záró fogás a toros vagy töltött káposzta volt, mikor melyik tájegységen jártunk, és megint tészták, akkor már friss hájas és általában rétes. Vacsi után jókat adomáztunk, meg persze iddogáltunk is közben.

Megjegyezném, hogy ezen, szerény, magyaros menü másnapján a helyi patikus forgalma jelentősen feljavulhatott Bilagit vásárlása terén (persze a kóstolóból általában neki is járt)!
Disznótorral kapcsolatos recepteket most ne várjatok tőlünk, hisz azok, mint ügynökünk is jelezte, tájegységek, népcsoportok, családok zárt körében ma is titkosak, és ezeket a titkokat mindenki féltve őrzi. És ez szerintünk így is van rendjén!

Véget ér a pasik meséje mára, jó éjszakát mindenkinek álmodjatok szépeket, és e nehéz, tartalmas ételek után valami könnyedet, pihentetőt!

Jóéjszakát, gyerekek! 

Ezek is érdekelhetnek

Friss