Először is reggelizzünk meg. Minden hotelben adnak reggelit, kérdés, hogy milyet. Sok helyen még ma is az „igazi” francia reggeli járja, vagyis egy tejeskávé (külföldieknek esetleg tea is megengedett), hozzá 1 darab croissant (kiejtve: kroászan) és egy darabka kalács, pici vaj, pici lekvár. Ne vegyük rossz néven, egy igazi francia általában így reggelizik.
Szerencsésebb esetben azonban már megtaláljuk a szokásos svédasztalt, és jóllakhatunk. De ha nem kapunk otthon reggelit, semmi gond, bemegyünk bármelyik kávézóba, kérünk egy tejeskávét és eszünk hozzá egy croissant-t. Aztán még egyet és még egyet. Frissen sült, omlós, egyetlen hibája, hogy nem lehet abbahagyni.
Délben, este beülhetünk egy étterembe, bisztróba, és ehetünk ebédet, vacsorát kedvünk, étvágyunk - meg persze pénztárcánk - szerint. Délben sok helyen kínálnak egyszerűbb menüt, általában két fogásból áll. Az előétel lehet egy darab sonka, hideg hús, pástétom, saláta, a főétel pedig általában egy szelet sült marhahús sült krumplival vagy salátával.
És bármikor lehet a Mindmegettén is már leírt francia gyorsételeket, mint a croque monsieur vagy a quiche lorraine bárokban vagy a pékeknél kapni. A pékségek - általában egyben cukrászdák is - fontos részei a francia étkezésnek. A turistáknak is praktikus: ha nem akar étteremben enni, itt is megveheti mindazt, amivel jól lehet lakni.
Már önmagában a francia baguette (bagett) is ellenállhatatlan illatával, ropogós héjával (más szinte nincs is neki, csak héja) kulináris élvezet! Félbevágva, benne sonkával, sajttal, salátával pedig nagyon örömteli, bőséges étkezés. Itt jegyezzük meg, hogy a bagettet legalább háromszor egy nap frissen sütik, és a háziasszonyok naponta háromszor frissen meg is veszik, mindig az egy étkezéshez szükséges porciót, este nem lehet reggeli vagy déli sütést felszolgálni!
Vacsorára vagy ünnepnapokon ebédre is lehet bőségesebben enni. Jobb éttermekben ilyenkor is van menü, de ez már nem a gyors és olcsó ebédszüneti étkezést szolgálja, hanem kiadósabb, esetenként több óráig is tartó evést - és persze ivást - jelenthet. Ilyenkor a különböző fogásokon belül 4-5 vagy még több lehetőség között választhatunk.
A kiadósabb előétel és főétel után sajt következik, ez nagyon fontos része a francia étkezésnek, úgymond „lezárja a gyomrot”. Egy nagy tálcán vagy kocsin 10-20 féle sajtot vonultatnak fel, a vendég választ közülük 3-4 félét, azokból levágnak kis darabokat, és teszik kis tányéron a vendég elé. A sajthoz muszáj inni is, ilyenkor kérik az eredetileg nem tervezett második vagy harmadik üveg bort - a tulajdonos örömére.
A borral vigyázzunk! Feltétlenül tudnunk kell a rendelés előtt az árát, különben nagyon kellemetlen meglepetésben lehet részünk. Egy jobb palack minőségére ugyan nem lesz panaszunk, de az ára sokszorosa is lehet az étkekének.
A sajt után jön még a desszert, gyakran ez is választható többféle közül egy kocsiról, vagy egyszerűen választhatunk egy szelet alma- vagy csokoládétortát, creme brulee-t.
Mindez nem kötelező, este is lehet kisebb vendéglőkben, bisztrókban egy fogást rendelni, hozzá egy pohár bort. Ajánlhatunk például egy nagyon laktató hagymalevest. Vagy egy coq au vin–t, vagyis eredetileg kakas, ma már gyakran tyúk vagy csirke, vörösborban, sokféle zöldséggel együtt nagyon lassan főzve. Aki nem fél a halaktól és egyéb tengeri szörnyektől, megpróbálhatja a Szent Jakab kagylót. Még bátrabbaknak az osztrigát is ajánlhatom. Kezdőknek 6 darabot kell rendelni, pici citrom rá, és kiszürcsölni. Az első próbálkozásnál el is dől további viszonyunk: vagy örökre beleszeretünk, vagy mindig utálni fogjuk egymást.
Ha nem vágyunk különleges dolgokra, egy szelet sült marhahúst (steak) sült krumplival szinte mindenhol ehetünk. A rendelésnél szóljunk, ha jól megsütve kérjük, még így lehet, hogy nekünk kissé nyersnek tűnik, a helyiek általában véresen eszik.
Nem kell félni, Franciaországban sem marad senki éhesen!
.jpg)
