Egres

Ha piacon vesszük, keressük a folt- és repedésmentes szemeket. Az érett bogyók puhák, lédúsak, a keményebb, zöldebb szemek általában éretlenebbek. Frissen viszont csak éretten együk, ilyenkor már nagyon érzékeny, nehezen szállítható, és hűtőben maximum 5 napot bír.

Az éretlen szemek akár hetekig is elállnak. Ha már megérett, maximum 5 napot bír a hűtőben.

Jól mossuk meg, majd távolítsuk el a szemekről a bajuszkákat, illetve az egyéb szár és levélmaradékokat.

Mártás, leves, befőtt, lekvár, szörp, sőt bor is készíthető belőle. Szószként fogyaszthatjuk disznó- vagy libasülttel, főtt marhahússal.

Az éretlen köszmétét a magas pektintartalom miatt elsősorban az élelmiszeripar használja. Ha nem sűrítünk vele lekvárokat, le is fagyaszthatjuk, így télen is kerülhet az asztalunkra gyümölcsleves vagy szósz húsok mellé. Féléretten befőttnek is nagyon jó.

Készíthetünk belőle egreslevest vagy egresszószt, de édességekben is kiválóan megállja a helyét.

Az egres fanyarsága miatt igen jó csatni alapanyag. Főzzük össze cukorral, őrölt ánizsmaggal, csillagánizzsal, gyömbérrel és fokhagymával, tegyük meleg dunsztba, és már készen is van az izgalmas karácsonyi ajándék. Kiváló crumble (morzsasüti) is készíthető belőle, ehhez az egrest keverhetjük ribizlivel és más idénygyümölcsökkel is.

A szőlőhöz hasonló, de nagyobb szemű és oválisabb, zöldes és pirosas csíkos, belül magos bogyócskák díszítik az egresbokrokat. A köszméte szürethez feltétlenül húzzunk kesztyűt, mert a tüskés ágak sok fájó sérülést okozhatnak. Ha teljesen éretten ennénk, egyszerűen rázzuk le a bokorról. Tüskeszőlőnek, piszkének is nevezik, a hivatalos neve: köszméte. A Dunántúlon egres néven ismert. Az egres szó valószínűleg a latin agrestis szóból származik, melynek jelentése mezei, vad. Az angolok gooseberrynek (ejtsd: gúzberi) hívják. Érdekes, hogy míg az angolok imádják a gooseberryt, addig a franciák még csak nevet sem adtak neki , ők csak makrélához való ribizlinek nevezik (groseille de maquereau ejtsd: grozej dö máköró), és így is eszik, makréla mellé szószként. A köszméte közeli rokona a josta, mely gyakorlatilag a feketeribiszke és a köszméte keresztezése, ebből kifolyólag riszmétének is hívják.

Csekély energiatartalom (44 kcal/184 kJ), de sok vitamin jellemzi. Főleg A-, B- és D-vitaminban gazdag, de C- és E-vitamintartalma is jelentős. Kálium, kálcium, foszfor és vas is található benne. Pektintartalma miatt segíti a bélműködést, és pozitívan befolyásolja a koleszterinszintet. Vese és ízületi gondokkal küszködők is egyenek sok köszmétét. Nyomelemekben is gazdag.