Sylvester Graham (1795–1851) a hetednapi adventista egyház lelkészeként önmérsékletre buzdította híveit. Úgy hitte, hogy a teljes kiőrlésű lisztből készült ételek és a friss zöldség, gyümölcs fogyasztása, valamint a hús és a fűszerek mellőzése, illetve a mértékletes táplálkozás nemcsak egészségessé tesz, hanem gátat vet a „tisztátalan gondolatoknak” is.
1837-ben – az első dietetikai tanácsadóként – a The Graham Journal of Health and Longevity hasábjain összefoglalta táplálkozási és életvezetési tanácsait:
a kenyeret finomítatlan lisztből kell készíteni,
csak 12–24 órája sütött kenyeret együnk,
a zöldségek és a gyümölcsök legyenek a legfőbb ételek,
vaj helyett ajánlatosabb inkább tejszínt használni,
friss tej, sajt és tojás fogyasztása mértékkel engedélyezett,
az ételt jól meg kell rágni,
a húst és a halat jobb lenne elhagyni,
kerülni kell a zsíros, dús mártásokat és a fűszeres ízesítőszereket,
tiltott mindenféle izgatószer (tea, kávé, bor, almabor, sör, dohány stb.) fogyasztása,
a legjobb ital a tiszta lágy víz,
a nap utolsó étkezése legyen könnyű és történjen meg 3-4 órával a lefekvés előtt,
két étkezés között ne együnk,
kerüljük el a túl sok evést,
gyógyszerfogyasztáskor ne igyunk alkoholt,
mintegy 7 órát aludjunk naponta jól szellőztetett helyiségben,
kerüljük a szoros ruházatot,
akár naponta fürödjünk langyos vagy hideg vízben,
végezzünk testmozgást a szabad levegőn.
A testi vágyak (bujálkodás, önkielégítés) fékezésére alkotott diétája magas rosttartalmú ételekre épült, továbbá 1829-ben kikísérletezte a róla elnevezett speciális lisztet. Ebben és a teljes kiőrlésű lisztekben az a közös, hogy a gabonaszem valamennyi részét (héj, magbelső, csíra) tartalmazzák. A különbség abban rejlik, hogy a búzából darálással készülő enyhén mogyorós, édeskés ízű Graham-lisztnek nagyobb a szemcsemérete, mint a teljes kiőrlésű rozs- vagy tönkölylisztnek. Ennek következtében lassabban emésztjük meg és később éhezünk meg a fogyasztása után.
A Graham-lisztnek a többi liszthez viszonyítva magasabb a vitamin-, ásványianyag- és rosttartalma. Süteményekhez, kelt tésztához egyaránt kiváló, mert magas a sikértartalma.
Graham annyira hitt tanaiban, hogy piacra dobta a Graham-kekszet, ami nem volt ízes, sem zsíros vagy állati eredetű – és minden értelemben segített tisztának maradni. Főleg fiatal fiúknak ajánlotta, továbbá azoknak is, akik házasok voltak ugyan, de a megengedhetőnek tartott havi egy összebújás mellett bűnös módon többre vágytak...