A gomolya hosszú évszázadokon át egyet jelentett a juhtejből készített friss sajttal. A beoltott tejből származó alvadékot gomolyanyomó ruha segítségével összefogták, majd fellógatták, és néhány napon keresztül hagyták, hogy az alvadék a saját súlyának nyomása alatt kipréselje magából a felesleges savót és összeálljon. A gomolyát frissen vagy füstölve fogyasztották, illetve felhasználták juhtúrónak.
Manapság már tehéntejből is gyakorta készítenek gomolyát, aminek otthoni előállítása egy normálisan felszerelt konyha esetén semmilyen akadályba nem ütközik, hiszen a friss sajt, azaz a gomolya otthoni készítéséhez csupán néhány dologra van szükségünk. Első sorban jó minőségű juhtejre, de ennek hiányában a szintén jó minőségű tehéntej is megteszi. Ha nem tudunk házi tejet vásárolni, akkor a bolti választékból a lehető legzsírosabb friss tejet vegyük meg.
A sajt elkészítéséhez ezen kívül szükségünk lesz még gomolyanyomó ruhára vagy jó minőségű textil pelenkára, esetleg más, sűrű szövésű anyagra, egy nagy lábasra, egy méretes tésztaszűrőre és természetesen az oltóanyagra, amitől a tejből túró lesz.
Ez az oltóanyag a leggyakrabban állati eredetű enzim, ami segít a tej alvadásában, és szétválasztja a fehérjét a savótól. Régen, amikor a tejet még állati gyomorban tárolták, akkor jöttek rá, hogy ezeknek az enzimeknek a hatására szétválik a tej. Később a gyomorból egy-egy darabot beáztattak, majd ezt a levet adták a melegített tejhez. Manapság már előre elkészített, könnyen szállítható és tárolható oltóanyaggal keverik el a tejet a melegítés során, és így érik el azt, hogy az alvadék elváljon a savótól.
Enzim használatakor arra figyeljünk, hogy a megfelelő hőfokú forralatlan tejhez adjuk az oltóanyagot, ami általában 30 és 40 fok közötti hőmérséklet esetében ideális. Ettől bizonyos oltóanyagok eltérhetnek, de a hozzájuk tartozó leírásban szerepel, hogy pontosan mikor kell a tejhez adni. A forralatlan tej oltásához másra nincs is szükség. Ha viszont már felforralt tejet szeretnénk ilyen módon – állati eredetű enzimmel - oltani, akkor kálcium-kloridra is szükségünk lesz. A legtöbb esetben ezt az oltóanyaggal együtt be lehet szerezni.
Ha az oltó – állati eredetű vagy a háztartásokban könnyebben használható ecet vagy citrom – jóvoltából különvált a savó és az alvadék, akkor egy késsel nagyobb darabokra kell összevágni az alvadékot és kevergetni, hogy minél több savó távozzon belőle. A kevergetés azért is fontos, mert ez is hozzásegíti a sajtkészítőt ahhoz, hogy homogénebb, jobb textúrájú sajtot kapjon a folyamat végén.
Az edény tartalmát ezután egy sűrű szövésű ruhával bélelt szitába öntjük. A savót érdemes a szita alatt felfogni, és a továbbiakban felhasználni. A szövetben felgyűlt alvadékot pedig ebben a fázisban lehet a legkönnyebben sózni, fűszerezni. Ezután hagyjuk alaposan lecsöpögni, és utána rögvest formázhatjuk is a sajtot, amit hűtőben akár egy hétig is tárolhatunk. Arra készüljünk fel, hogy 1 liternyi tejből csupán 10 dkg sajtot kapunk majd.
A sajt sózását mindig csak az alvadék felfogásakor ejtsük meg, mert ha a tejet sózzuk, akkor az nagyrészt el fog veszni a savóval együtt. A sajtokat azonban nem csak sózhatjuk, hanem kedvünk szerint ízesíthetjük is. Az ízesítéshez használhatunk szinte bármilyen fűszert, többek között készíthetünk fokhagymás, lilahagymás, metélőhagymás, medvehagymás, színes borsos, zöldfűszeres sajtokat. Ezen kívül különféle keverékekkel a sajtnak kölcsönözhetünk magyaros jelleget is, vagy készíthetünk mediterrán, esetleg provence-i ízekre hangolt sajtot is.
A sajtok sózásánál arra figyeljünk, hogy a só gátolja a sajt további érését, ezért csak a viszonylag gyorsan elfogyasztásra kerülő friss sajtokat sózzuk a lecsöpögtetés alatt, ha tovább tárolható sajtot szeretnénk készíteni, azt a préselést követően tegyük 20%-os sófürdőbe.
A sajt ízesítésénél nem muszáj az alvadékhoz keverni a fűszereket, készíthetünk olyan sajtot is, amelyet a formázás után hempergetünk meg az előre elkészített fűszerkeverékben.
A sajt ízesítés variációinak sora szinte végtelen. Adhatunk a sajthoz aszalt paradicsomot, kapribogyót, olajbogyót, darált csonthéjasokat, magokat vagy akár egy kevésbé sós változatban jól helytállhatnak az áztatott aszalt gyümölcsök is. A különféle alapanyagokkal való keverésnél figyeljünk oda, hogy viszonylag kis darabokra metélve adjuk a sajthoz, hogy a sajt szeletelésekor ne okozzon gondot, ne rontsa el a házi remekművünk esztétikáját.
Ha nincs kedvünk otthon gomolyát készíteni, de szívesen ennénk, akkor nézzünk szét a boltok polcaink, mert sok helyütt tartanak ilyen típusú sajtokat is, illetve érdemes körbenézni, körbekérdezni, hogy a lakóhelyünk vagy munkahelyünk környékén nincs-e sajtkészítő, akitől beszerezhetnénk ezeket a sajtokat.
A friss sajtokat olívaolajjal és friss kenyérrel tálalhatjuk, és száraz, félszáraz fehérborokat vagy rosét kínálhatunk mellé, de tökéletesen felhasználható különféle fogásokhoz is. A jobban összepréselt, épp ezért keményebb állaggal bíró sajtokat grillezhetjük is. Mivel friss sajtokról beszélünk, ezért javasolt vagy kövön grillezni, vagy a grillrácsra helyezett tálcán, esetleg serpenyőben, mert viszonylag könnyen törhet, morzsálódhat a friss sajt. A grillezett sajtokhoz készíthetünk különféle mártásokat, salátával kiegészítve könnyed nyáresti vacsorát készíthetünk belőle.
Mediterrán sajt
Hozzávalók:
4 l friss tej
9-10 evőkanál almaecet
6-8 aszalt paradicsom
20 szem fekete olajbogyó
4 kávéskanál friss oregánó
3 kávéskanál friss bazsalikom
4 kávéskanál só
Elkészítés: A paradicsomot és a kimagozott olajbogyót apróra vágom.
A tejet egy lábasba öntöm, majd felforralom. Ezután visszaveszem alatta a hőmérsékletet, és hozzáadom az ecetet. Megvárom, amíg összeugrik a tej, majd egy késsel alaposan összekaszabolom.
Egy szűrőt sűrű szövésű anyaggal kibélelek, és ebbe öntöm az alvadékot. Kicsit kinyomkodom, majd hozzáadom a paradicsomdarabokat és az olajbogyót, fűszerem. Átkeverem, majd a szövetbe újra belecsavarom a sajtot, és megpróbálok még kisajtolni belőle egy kis savót. Az így összeállt sajtot hagyom lecsepegni, majd edénybe borítom, s fogyasztásig a hűtőben tárolom.
Magyaros friss sajt
Hozzávalók:
4 l friss tej
2 fej lilahagyma
3 kávéskanál őrölt kömény
3 kávéskanál só
6 kávéskanál pirospaprika
2 citrom leve
Elkészítés: A hagymákat apró kockára vágom.
A friss tejet egy lábasban felteszem melegedni, majd hagyom felforrni. Ezután visszaveszem alatta a hőmérsékletet, és hozzáadom a citromlevet. Miután összeugrik a tej, egy nagy késsel szétvágom az alvadékot, és kicsit átkavarom.
Egy szűrőbe textilpelenkát teszek, majd ebbe öntöm az alvadékot. Egy fakanállal kicsit megnyomkodom, majd a pelenkába belecsavarom, és kézzel is megpróbálok még több savót kinyomni belőle. Ezután szétnyitom a textilt, és a sajthoz adom a fűszereket és a hagymát. Alaposan átkeverem, majd formázom, és a formában hagyom szikkadni. Adott esetben kicsit préselem is (például egy jó méretű lábassal vagy mérleghez való nagyobb súllyal).
Bizonyos idő eltelte után a sajtot tálra borítom és felszolgálom.
.jpg)
