Ezúttal olyan ínyencséget készítettem, ami egyszerű ugyan, de a külcsín azonban magáért beszél – olyanok lesznek ezek a mesés kis finomságok, mintha komoly munka lenne mögöttük, holott az ötlet megszületését követően gyorsan elkészíthető, és tényleg ellenállhatatlanul finom.
Némi javításra szorul a sütőm, így most nem sok értelme lett volna kísérletezni olyasmivel, amihez elengedhetetlen ez a jó esetben tökéletesen működő konyhai alapeszköz.
Késő ősztől kora tavaszig meg valahogy amúgy is többször kerülnek terítékre gesztenyés desszertek. Akkor is így van ez, ha az év nagyobb részében is kézenfekvő volna, hogy az ember elővegyen egy csomag gesztenyemasszát a mélyhűtőből, mégis nálam ezekhez az évszakhoz kötődik. Most pedig a hét utolsó napján a nőket, lányokat, asszonyokat volna illendő ünnepelni, megérdemlünk hát egy kis édes kényeztetést!
Szerettem volna olyan desszertet készíteni, ami közel áll a bonbonokhoz, nem igényel sütést és túlzott munkálkodást sem (leginkább, mert igencsak időszűkében voltam). Már a legutóbbi marcipános süteménynél kacérkodtam a gondolattal, milyen remekül is formálható a marcipánmassza, és érdemes volna többet játszadozni vele. Hát valahogy innen alakult-formálódott a mostani desszert. Gesztenye, marcipán, csokoládé, egy kevés narancslikőr… Ezekből az összetevőkből csak valami egészen nagyszerűt lehet összehozni.
Igazság szerint a kis színes bevonatú csokoládélapokból pár hónapja igen rendesen feltankoltam, így aztán már kedvet éreztem ahhoz, hogy ott tündököljenek valaminek a tetején – így igazán ünnepi borítást nyertek a kis finomságok. Persze ha valaki nem jut arany- vagy bronz bevonatú lapocskához, bármilyen csokoládéreszelékkel helyettesítheti.
Rendes ünneplős „majdnem bonbonok” kerekedtek végül, pedig a nemzetközi nőnap dátuma csak később tudatosult bennem. No de ettől akár teljesen függetlenül is, miért ne lehetne hétvégére nem mindennapi meglepetés édességet tálalni lányoknak, fiúknak egyaránt? Remek móka készíteni, és bár nem lett az egész nagy mennyiség, nem is lehet túl sokat lakmározni belőle, mert igencsak rendesen megvan mindegyik darabban a szükséges hozzávaló. Gyakorlatilag kis golyóbis a nagyobb golyóbisban, meghempergetve csokiban. Bár a színek nem válnak el olyan élesen egymástól, mint eredetileg gondoltam, de ez tulajdonképp a legkevésbé sem zavaró.
Gesztenyedesszert meglepetéssel
Hozzávalók (kb. 20 db 3 cm átmérőjű golyóhoz):
25 dkg mélyhűtött gesztenyemassza felengedve
2 dkg puha vaj
6 db babapiskóta
1 evőkanál narancslé
1 evőkanál narancslikőr
2 evőkanál porcukor (ha túlzottan édes a gesztenyemassza, a mennyiség csökkenthető)
5 dkg marcipánmassza
10 dkg csokoládéforgács vagy csokoládélapocska
Elkészítés: A marcipánból nagyjából 6-7 mm átmérőjű golyóbisokat formáztam.
A babapiskótát porrá zúztam. A felengedett gesztenyemasszát a vajjal, a cukorral, a narancslével és a likőrrel, no meg a porrá tört piskótával alaposan kikevertem. 10 percre betettem a frizsiderbe, hogy kissé megdermedjen, és könnyebben formázható legyen (ha meleg van a konyhában, akár 30 percet is lehet pihentetni a hűtőben). A csokoládélapokat kis tálba öntöttem, mivel kétfélével dolgoztam, két különböző tálba szórtam. A gesztenyéből nedves kézzel kis diónyi halmokat vettem ki, mindegyik közepére biggyesztettem egy marcipángolyóbist, és kis gömbbé formáztam, majd meghempergettem a színes csokoládéban.
Minden golyóbist minyonpapírra ültettem, és fogyasztásig hűtőszekrényben tároltam. Legalább 1 órát mindenképp érdemes hűteni, de az sem árt, ha egy éjszakán át pihennek a hidegben. Mivel marcipángolyóból néhány darabbal több készült, ezért azokat is a tálra pakoltam.
Aromás, látványos és nagyon finom desszert – ha gyerekeknek készül, a narancslikőr elhagyható.
-(1)-(1).jpg)
