A farsang középpontja a karneváli időszak, amit itthon a „farsang farkának” nevezünk. Ez az időszak három napon át, farsangvasárnaptól húshagyókeddig tart. Külföldön ilyenkor a legnagyobb esemény a riói és velencei karnevál, itthon pedig szintén világhírű a mohácsi busójárás. A város ilyenkor teljesen átváltozik: az emberek ijesztő ruhákba öltöznek, és egy hatalmas felvonulás keretében búcsúztatják a telet.
A szerelmes csók
Január 18-án, Piroska névnapon nagy jelentősége van a piros ruhadaraboknak, leginkább a fejkendőnek. Úgy tartják, hogy azok a hölgyek, akik ezen a napon kendőt kötnek a nyakukba, még az évben férjhez fognak menni. A babona szerint, ha az első szerelmes csók január 18-án csattan el, akkor a szerelem örökké fog tartani. De a földművesek is lerótták a tiszteletüket a jeles nap alkalmával az állatok előtt, és nem dolgoztatták őket.
A bőséges termés
Vince napján, január 22-én nagy szerepe van a bornak. Ezen a napon a borászok mindent megtesznek azért, hogy az elültetett tőkéket növekedésre ösztönözzék: borosüvegeket ásnak a földbe, illetve mindenféle finomságot, hurkát, disznósajtot akasztottak a tőkék végére. De arra is figyelnek, hogy jó sok bor fogyjon Vince napon, mert úgy tartják, hogy akkor bőséges lesz a termés.
A meleg pogácsa
Pál napján nem mindenki jár akkora szerencsével, mint azt szeretné. Ugyanis ilyenkor a családokban szokás volt megsütni a pálpogácsát, azonban volt benne némi csavar is. Sütés előtt az idősebb asszonyok kijelöltek minden családtagnak egy-egy darabot, amibe libatollat szúrtak, majd így tették őket a sütőbe. Akinek a sütés végére megpörkölődik a tolla, nem biztos, hogy megéli a következő évet a babona szerint. De a ludak sem maradnak ki ezen a napon, ugyanis amelyiknek megcsikizik a fenekét szaporábban fog tojni.
TEPERTŐS POGÁCSA RECEPTJE >>>
A téli álom
Február 2-án sok mindent elárul, ha medvét látunk. A téli álmából felébredő állat, ha a barlangjából kijőve meglátja árnyékát, akkor visszamegy aludni, ami arról árulkodik, hogy hiába a napsütés, a hideg még visszatér. De szintén ilyenkor ünnepeljük a gyertyaszentelő boldogasszony napját, amikor Szűz Mária Jézus születését követő negyvenedik napon bemutatta őt a templomban.
Búcsú a torokfájástól
Régi szokás a katolikusoknál Szent Balázs püspök ünnepén, azaz február 3-án, a templomban jelenlévők torkának megáldása egy szentelt gyertyával. A pap általi áldás célja, hogy a torokfájás elkerülje a híveket. Bizonyos helyeken, a gyertya mellett almát is szokás szentelni, amelyből a torokfájósok elfogyasztanak egy szeletet. Esetleg az alma levágott héját parázsra helyezik, amellyel az egybegyűltek megfüstölhetik beteg torkukat.
Jelmezes adománygyűjtő
A busójáráshoz hasonló dőre egy csallóközi népszokás. A férfiak különböző jelmezekbe öltöznek, amiben a falunk végigmasírozva adományokat gyűjtenek. Népszerű maskara ilyenkor a menyasszonyi ruha és az ördög álarc.
Ijesztő mulatság
Felvidéken a farsangi felvonulást bakkuszjárásnak hívják, nevét a római biristenről kapta. A lakók kecskebőrbe bújnak, álarcot öltenek, és így ijesztegetik a falubelieket. Egy-egy városban, faluban még bábukat is visznek magukkal, amik segítségével bírósági tárgyalásokat tartanak.
Vége van a bálnak
A farsangot húshagyó kedden bőgőtemetéssel szokás zárni. Éjfél előtt a kocsma asztalára felkerül a nagybőgő, amit egy fehér lepedővel terítenek le, majd gyertyákat gyújtanak körülötte. A vendégek nótákat énekelnek éjfélig, ugyanis pontban ekkor vége van a mulatságnak, illetve a farsangnak.
Amennyi belénk fér
A farsang lezártát követő hamvazószerda után következik a „torkos csütörtök”. A böjtöt ilyenkor felfüggesztik egy napra, hogy a farsangról megmaradt ételeket elfogyasszák, és semmi ne menjen kárba. Ilyenkor nem csak az étel, hanem a bor is fogy rendesen.
A farsangi fánk
A farsang egyik fő édessége fánk. Rengeteg jelentése van: egyes helyeken azért készítették, hogy ne legyen nagy vihar, máshol pedig, ha egy pár ketté tört egyet, akkor azt jelentette, nemsokára közeleg az esküvő.
Szalagos fánk recept >>>
A választás ideje
Ebben az időszakban nagy jelentősége van a párválasztásnak. A hölgyek a karneválon kalapjukra tűzött virággal üzenhettek a férfiaknak, hogy készek megállapodni.
Ajánljuk még:
.jpg)
.jpg)
