Se lángos, se főtt kukorica. De akkor mit ettek 100 éve a Balatonnál?

default user icon
MME
Lángos, főtt kukorica, palacsinta és gofri. Ezek nélkül ma elképzelhetetlen a strandolás. De a korabeli éttermi kínálat alapján nem volt mindig így. Lássuk, mit ettek a balatoni vendéglőkben 100 évvel ezelőtt.

Ami nem változott az évek során az az árak mértéke, legalábbis a korabeli újságok arról írnak, hogy 1924 nyarán sem volt olcsó egy balatoni nyaralás, mind a szállás-, mind az éttermi árakat tekintve. Az évek alatt viszont jelentősen megváltozott a vendéglők kínálata, a manapság klasszikus balatoni ételnek tartott hekk sem szerepelt mindig az étlapon, a lángosról és főtt kukoricáról nem is beszélve. 

De akkor mit ettek a strandolók 100 éve? 

A siófoki Sebesta és Sommer étterem étlapja alapján az látszik, hogy az 1900-as évek elején még szegényesebb volt a kínálat a halételek terén, de különlegesebb. Míg kezdetben a mandulás harcsa, a tormás csuka és a kakukkfüves keszeg volt a divatos, 1-2 évtizeddel később már csak pontyot lehetett kérni citrommal. A még olcsóbb (külföldről importált) hekk pedig csak 1971-ben jelent meg a Balatonnál, de hamar közkedveltté vált. 

A fent említett két vendéglőben előételként tojáslepényt, gombás tojást és sóskát tükörtojással kínáltak, valamint csirágot, azaz spárgát lengyel módra. Az étlapon szerepelt az uborkasaláta is, népies nevén, vagyis ugorkaként. 

A klasszikusok sem hiányoztak. Aki tartalmasabb fogásokat kívánt, az rendelhetett csirkepörköltet tarhonyával vagy marhahúst sóskamártással, de a bélszín és a borjústeak sem hiányzott az étlapról – írja a Mandiner cikkében

A legjobb halas receptek 

Nem mindig kell étterembe menni ahhoz, hogy finom halételt ehessünk. Az alábbi receptekkel otthon is levehetjük a lábáról a családot. 

Mandulás bundában sült pisztráng zelleres burgonyapürével>>> 

PISZTRÁNG SPENÓTOS ÁRPAGYÖNGY-RIZOTTÓVAL>>> 

SÜLT ARANYDURBINCS>>> 

HARCSAPAPRIKÁS TÚRÓS CSUSZÁVAL>>> 

 

Borítókép: Fortepan / Bauer Sándor

Ezek is érdekelhetnek

Friss