Első magyar űrhajósmenü: ezeket vitte magával 45 éve Farkas Bertalan

Negyvenöt év telt el azóta, hogy Farkas Bertalan először vitte el a magyar zászlót – és a pörköltet – a világűrbe. Most pedig Kapu Tibor készül évtizedek óta az első újabb magyar űrutazásra, így ismét reflektorfénybe kerül az a különleges pillanat, amikor a tudomány és a gasztronómia egyetlen űrbéli eseményben fonódott össze. Az űrkorszak új fejezetét írjuk – de érdemes visszatekinteni arra a kalocsai mintás dobozra, benne az űrhajósmenüvel: rakott káposztával, libamájjal, disznósajttal.

Az űrben megváltozik az emésztés

Az Interkozmosz-program részeként egy magyar kutatócsoport azt a megbízást kapta 1978-ban, hogy hozzanak létre olyan konzervételeket, amelyek megfelelnek az űrbéli körülményeknek. Így a hetvenes évek végén, amikor Magyarország is bekapcsolódott a programba, a fejlesztő-kutatók Moszkvába utaztak, hogy megismerjék az űrhajósok számára kifejlesztett speciális étrendet. A Szovjetunióban ekkorra már jól kiépített rendszere volt az űrtáplálkozásnak: külön kutatóintézetek foglalkoztak a húsipari, konzervipari, tej-, sütő- és édesipari termékek űrkompatibilis változatainak kifejlesztésével. 

Gagarin volt az első, aki ételt és italt fogyasztott az űrben, így az ő tapasztalatai szolgáltak kiindulási alapként. Az orosz űrhajós beszámolóiból tudtak következtetni a kutatók, hogy milyen szempontoknak kell megfelelnie a menünek. A világűrben ugyanis – a megváltozott légnyomás és gravitáció miatt – az emésztés és az étvágy is jelentősen megváltozik. Az űrhajósmenü fejlesztésének célja tehát nem csupán az volt, hogy hazai ízekkel kényeztessék az asztronautákat: az étkeknek az étvágyfokozás és az emésztés elősegítése szempontjából is kulcsfontosságú szerepük volt. 

Az ételeket szigorú előírások szerint kellett elkészíteni: a levesek és szörpök tubusba kerültek, a sűrűbb fogásokat – például pástétomokat vagy ragukat – konzervdobozba csomagolták, míg a kenyérfalatkák emészthető fóliába kerültek. Ez utóbbi különösen fontos volt: egyetlen morzsa is életveszélyes lehetett a súlytalanságban, hiszen ha bekerült a légzőrendszerbe, akár végzetes fulladást is okozhatott.

Az űrhajósoknak zárt szájjal kellett rágni, hogy egyetlen apró darab se szabaduljon el, és a fóliát is le kellett nyelni. Mindez elsőre furcsának tűnhet, de a technológia működött – és végül ezek az elvek vezettek ahhoz a magyar fejlesztésű rakott káposztához, libamájhoz és disznósajthoz, amelyek 1980-ban Farkas Bertalannal együtt feljutottak a világűrbe.

A fejlesztési munkát itthon is laboratóriumi pontossággal végezték: sterilizált húsüzem, szigorú higiéniai kontroll, és kézi konzervgyártás jellemezte a folyamatot. A készítményeket mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatoknak vetették alá, sőt még a tárolódoboz is külön fejlesztést igényelt – az alumínium láda nemcsak esztétikus, hanem űrbiztos is volt.

Ezek alkották az első magyar űrhajósmenüt

A többéves élelmiszerbiológiai kutatások eredményeként fejlesztett űrhajósételeket Farkas Bertalan egy díszes, kalocsai mintával ellátott tárolódobozban szállította a Szaljut–6 űrállomásra tartó Sojuz–36 fedélzetén. Az űrhajós társaknak szánt magyaros menü hazai ízeket kínált: szerepelt benne sült csirke aszpikban, rakott káposzta, babsaláta virslivel, libamájpástétom, és az űrhajósok által „magyaros étvágyfalatként” emlegetett disznósajt is. 

A magyar ételeket nemcsak Farkas Bertalan és társa, Kubaszov fogyasztotta, hanem a Szaljut–6-on tartózkodó másik két űrhajós, Rjumin és Popov is megkóstolta őket. A visszajelzések egyöntetűen pozitívak voltak: minden elfogyott, az utolsó pörköltkockáig. 

Farkas Bertalan űrutazása nemcsak tudományos, hanem kulturális és kulináris mérföldkő is volt: egyedülálló módon kapcsolta össze a világűrt a magyar konyha hagyományaival. Az űrételek fejlesztésében részt vevő kutatók precizitása és kreativitása lehetővé tette, hogy a pörkölt és a libamáj is helyet kapjon a kozmoszban – méghozzá nem is akármilyen formában: sterilizált, fóliázott, és kalocsai motívumokkal díszített konzervdobozokban.

Június 8-án ismét magyar asztronauta indulhat az űrbe

Negyvenöt évvel Farkas Bertalan történelmi repülése után újra magyar zászló kerülhet fel az űrállomás fedélzetére: 2025. június 8-án indulhat Kapu Tibor, a HUNOR – Magyar Űrhajós Program – kiválasztott űrhajósa a Nemzetközi Űrállomásra. Bár a világűr technológiája azóta fényéveket fejlődött, a küldetés lelke változatlan: képviselni hazánkat egy nemzetközi tudományos együttműködésben, emberi tapasztalattal gazdagítani a világűr kutatását – és egy falatnyi magyar ízt is magával vinni az űrbe.

(Forrás)

(Borítókép: Shutterstock)