1980. május 26-án indult útnak az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, aki nemcsak a hazai űrkutatás, hanem a magyar gasztronómia történetében is írt új fejezetet írt ezzel. Űrutazása során magával vitt egy egyedülálló űrhajósmenüt, amelybe a budapesti Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet két évnyi fejlesztőmunkájának eredményei kerültek – magyaros űrételek: pörkölt, libamáj és disznósajt.

Negyvenöt év telt el azóta, hogy Farkas Bertalan először vitte el a magyar zászlót – és a pörköltet – a világűrbe. Most pedig Kapu Tibor készül évtizedek óta az első újabb magyar űrutazásra, így ismét reflektorfénybe kerül az a különleges pillanat, amikor a tudomány és a gasztronómia egyetlen űrbéli eseményben fonódott össze. Az űrkorszak új fejezetét írjuk – de érdemes visszatekinteni arra a kalocsai mintás dobozra, benne az űrhajósmenüvel: rakott káposztával, libamájjal, disznósajttal.

űrhajósmenü
Az űrhajósmenü szigorú szabályok alapján alakul ki, sok kritériumnak kell megfelelnie
FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Az űrben megváltozik az emésztés

Az Interkozmosz-program részeként egy magyar kutatócsoport azt a megbízást kapta 1978-ban, hogy hozzanak létre olyan konzervételeket, amelyek megfelelnek az űrbéli körülményeknek. Így a hetvenes évek végén, amikor Magyarország is bekapcsolódott a programba, a fejlesztő-kutatók Moszkvába utaztak, hogy megismerjék az űrhajósok számára kifejlesztett speciális étrendet. A Szovjetunióban ekkorra már jól kiépített rendszere volt az űrtáplálkozásnak: külön kutatóintézetek foglalkoztak a húsipari, konzervipari, tej-, sütő- és édesipari termékek űrkompatibilis változatainak kifejlesztésével. 

Gagarin volt az első, aki ételt és italt fogyasztott az űrben, így az ő tapasztalatai szolgáltak kiindulási alapként. Az orosz űrhajós beszámolóiból tudtak következtetni a kutatók, hogy milyen szempontoknak kell megfelelnie a menünek. A világűrben ugyanis – a megváltozott légnyomás és gravitáció miatt – az emésztés és az étvágy is jelentősen megváltozik. Az űrhajósmenü fejlesztésének célja tehát nem csupán az volt, hogy hazai ízekkel kényeztessék az asztronautákat: az étkeknek az étvágyfokozás és az emésztés elősegítése szempontjából is kulcsfontosságú szerepük volt. 

Az ételeket szigorú előírások szerint kellett elkészíteni: a levesek és szörpök tubusba kerültek, a sűrűbb fogásokat – például pástétomokat vagy ragukat – konzervdobozba csomagolták, míg a kenyérfalatkák emészthető fóliába kerültek. Ez utóbbi különösen fontos volt: egyetlen morzsa is életveszélyes lehetett a súlytalanságban, hiszen ha bekerült a légzőrendszerbe, akár végzetes fulladást is okozhatott.

Az űrhajósoknak zárt szájjal kellett rágni, hogy egyetlen apró darab se szabaduljon el, és a fóliát is le kellett nyelni. Mindez elsőre furcsának tűnhet, de a technológia működött – és végül ezek az elvek vezettek ahhoz a magyar fejlesztésű rakott káposztához, libamájhoz és disznósajthoz, amelyek 1980-ban Farkas Bertalannal együtt feljutottak a világűrbe.

A fejlesztési munkát itthon is laboratóriumi pontossággal végezték: sterilizált húsüzem, szigorú higiéniai kontroll, és kézi konzervgyártás jellemezte a folyamatot. A készítményeket mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatoknak vetették alá, sőt még a tárolódoboz is külön fejlesztést igényelt – az alumínium láda nemcsak esztétikus, hanem űrbiztos is volt.

Ezek alkották az első magyar űrhajósmenüt

A többéves élelmiszerbiológiai kutatások eredményeként fejlesztett űrhajósételeket Farkas Bertalan egy díszes, kalocsai mintával ellátott tárolódobozban szállította a Szaljut–6 űrállomásra tartó Sojuz–36 fedélzetén. Az űrhajós társaknak szánt magyaros menü hazai ízeket kínált: szerepelt benne sült csirke aszpikban, rakott káposzta, babsaláta virslivel, libamájpástétom, és az űrhajósok által „magyaros étvágyfalatként” emlegetett disznósajt is. 

A magyar ételeket nemcsak Farkas Bertalan és társa, Kubaszov fogyasztotta, hanem a Szaljut–6-on tartózkodó másik két űrhajós, Rjumin és Popov is megkóstolta őket. A visszajelzések egyöntetűen pozitívak voltak: minden elfogyott, az utolsó pörköltkockáig. 

A kísérleti ételeket később Magyarországon is forgalomba hozták, bár a siker elmaradt – a hétdekás libamájat például 70 forintért árusították, ami az akkori fizetésekhez képest luxusnak számított. Az űrételek végül nem kerültek be a tömeges felhasználásba, de tudományos kísérletként és nemzeti büszkeségként megőrizték különleges helyüket a magyar gasztronómia történetében.

Farkas Bertalan űrutazása nemcsak tudományos, hanem kulturális és kulináris mérföldkő is volt: egyedülálló módon kapcsolta össze a világűrt a magyar konyha hagyományaival. Az űrételek fejlesztésében részt vevő kutatók precizitása és kreativitása lehetővé tette, hogy a pörkölt és a libamáj is helyet kapjon a kozmoszban – méghozzá nem is akármilyen formában: sterilizált, fóliázott, és kalocsai motívumokkal díszített konzervdobozokban.

Június 8-án ismét magyar asztronauta indulhat az űrbe

Negyvenöt évvel Farkas Bertalan történelmi repülése után újra magyar zászló kerülhet fel az űrállomás fedélzetére: 2025. június 8-án indulhat Kapu Tibor, a HUNOR – Magyar Űrhajós Program – kiválasztott űrhajósa a Nemzetközi Űrállomásra. Bár a világűr technológiája azóta fényéveket fejlődött, a küldetés lelke változatlan: képviselni hazánkat egy nemzetközi tudományos együttműködésben, emberi tapasztalattal gazdagítani a világűr kutatását – és egy falatnyi magyar ízt is magával vinni az űrbe.

(Forrás)

(Borítókép: Shutterstock)

 

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Hozzászólások (0)

LegfrissebbTörlés
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Friss sztorik

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.