Itt a jó idő! Így hat a tavaszi hőhullám a szervezetre

A tavaszi felmelegedés örömteli időszak, de nem árt óvatosnak lenni. A nagy mértékű melegedés ugyanis megviselheti a szervezetünket – főleg akkor, ha valamilyen egészségügyi problémával élünk. Tudatossággal és egy kis odafigyeléssel azonban sokat tehetünk azért, hogy jól viseljük ezt az időszakot, és valóban élvezni tudjuk a tavasz minden pillanatát.

A melegedés folyamata: mit jelent ez meteorológiailag?

A hét második felétől egy stabil, délnyugati áramlás hatására melegebb légtömegek áramlanak Közép-Európa fölé. Ez a légköri változás azt jelenti, hogy a korábbi, hideg, sarkvidéki eredetű levegőt fokozatosan melegebb, nedvesebb levegő váltja fel. Bár a felmelegedés technikailag fokozatos, a szervezet számára mégis hirtelen, „frontszerű” terhelést jelenthet – különösen akkor, ha a hőmérséklet-különbség egy-két nap alatt eléri akár a 10–12 Celsius-fokot is.

A hirtelen felmelegedés élettani hatásai: kik a leginkább érintettek?

A meteoropátia – vagyis az időjárás-változásokra való érzékenység – sokaknál okozhat panaszokat, főleg ha az alábbi csoportokba tartoznak:

• Keringési zavarokkal élők

A hirtelen melegedés vérnyomás-ingadozást, szívritmuszavart, szédülést okozhat.

• Migrénesek, fejfájásra hajlamosak

A levegő hőmérsékletének gyors emelkedése, a légnyomás változása és a szél is provokálhat fejfájást vagy migrént.

• Alvászavarban szenvedők

A megváltozott hőmérséklet és a szél miatt nyugtalanabb lehet az éjszaka, a pihenés minősége romlik.

• Idősek és krónikus betegségben szenvedők

Számukra a hirtelen melegedés különösen megterhelő lehet, mivel a szervezetük alkalmazkodóképessége csökkent.

Tünetek, amikre érdemes figyelni

A leggyakoribb panaszok a következők lehetnek:

• fáradékonyság, levertség;
• ingerlékenység, koncentrációs zavar;
• alvásproblémák;
• fejfájás, migrén;
• szívpanaszok, szapora pulzus.

Megfelelő táplálkozással az energikus tavaszi napokért

A hirtelen tavaszi felmelegedés tehát megterhelheti a szervezetet: kihat a vérkeringésre, a hormonháztartásra és az energiaszintünkre is. Megfelelő táplálkozással sokat tehetünk azért, hogy könnyebben alkalmazkodjunk ehhez a változáshoz. Íme néhány tipp:

• Friss, szezonális zöldségek és gyümölcsök fogyasztása

Ilyenkor indul a retek, újhagyma, spenót, sóska, salátafélék szezonja – ezek segítenek a szervezet „tavaszi nagytakarításában”. Ne feledkezzünk meg a C-vitaminban gazdag ételekről sem, amelye támogatják az immunrendszert: citrusfélék, paprika, eper, brokkoli.

• Növeljük a folyadékbevitelt

A melegebb időben könnyebben dehidratálódunk, ami fáradékonyságot okoz. Igyunk több vizet, gyógyteát, citromos vizet, esetleg enyhe zöld teát (antioxidánsokban gazdag). A kókuszvíz is jó választás, mert természetes elektrolitokat tartalmaz.

• Fogyasszunk könnyebb, emészthetőbb ételeket

Kerüljük a nehéz, zsíros ételeket, főleg ebédre. A test ilyenkor könnyebben veszi az emésztést segítő, nyers vagy enyhén párolt ételeket. Hasznosak lehetnek a fermentált ételek is (pl. kefir, joghurt, savanyú káposzta) a bélflóra támogatására.

• Kerüljük a hirtelen vércukorszint-emelkedést

A gyors időjárásváltás „megbolygathatja” a vércukorszintet, ami fejfájást, ingerlékenységet okozhat. Részesítsük előnyben a komplex szénhidrátokat: zabpehely, teljes kiőrlésű kenyér, édesburgonya, barna rizs.

(Kiemelt fotó: Shutterstock)