Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a MindmegetteA nyári időszakban, ahogy érnek a gyümölcsök és zöldségek, a legtöbb családban előkerülnek a befőttesüveg, készülnek a házi lekvárok, szörpök, befőttek és savanyúsáságok. Az otthon befőzés és tartósítás a legjobb és legolcsóbb módja, hogy megőrizzük a szezon ízeit a közelgő őszi, téli hónapokra. Ugyanakkor az is fontos, hogy mindezt biztonságosan tegyük. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összegyűjtötte az otthoni tartósítás legfontosabb tudnivalóit, hogy az „eltett nyár” később se okozzon borús napokat.

Befőzés, tartósítás otthon
A tartósítás célja az eltarthatóság meghosszabbítása úgy, hogy közben megőrizzük az élelmiszerek minőségét, élvezeti értékét és biztonságát. A nem megfelelő körülmények között készült vagy tárolt késztermékek komoly egészségügyi kockázatot is jelenthetnek. A minőségi eredmény érdekében kizárólag egészséges, ép alapanyagokkal dolgozzunk, sérült, rothadó, penészes, szokatlan szagú, állagú zöldséget, gyümölcsöt ne használjunk a befőzéshez.
Milyen módszerek léteznek a tartósításhoz?
Az otthoni tartósításkor többféle módszer is alkalmazható. A leggyakoribb eljárások közé tartozik:
- a lekvárok és dzsemek főzése,
- a befőttek, kompótok és gyümölcslevek eltevése hőkezeléssel,
- valamint a savanyúságok tartósítása ecetes vagy sós lében.
- Népszerű és hatékony technika továbbá az aszalás – amely során a termék víztartalma csökken –, valamint a fagyasztás, amely minimális mértékben változtatja meg az élelmiszerek szerkezetét.
Milyen anyagokkal tartósíthatunk?
Házi tartósításra használható a citromsav, a borkősav és az aszkorbinsav, amelyek az ízesítés mellett a fehér húsú gyümölcsök barnulását is megakadályozzák.
Tartósítószerek, például nátrium-benzoát alkalmazása csak indokolt esetben és az előírt mennyiségben ajánlott!
Korábban a legelterjedtebb tartósítószer a szalicil volt, azonban ismert egészségkárosító hatásai miatt (például allergia, asztma, gyomorfekély) már nem engedélyezett a használata.
Miért veszélyes a szalicil?
A szalicil, ponosabban a szalicilsav egy szerves sav, amelyet eredetileg fűzfakéregből nyertek ki. Fehér, kristályos por, enyhén kesernyés ízű. Erős antimikrobiális és gombaellenes hatása van, ezért korábban lekvárok, befőttek tetejére szórták, hogy megakadályozzák a penészedést. Gyógyszeriparban alapanyagként is ismert: belőle készül például az aszpirin (acetilszalicilsav). Külsőleg bőrgyógyászatban is használják (pl. hámlasztásra, pattanások kezelésére). És miért a múlt idő a befőzésnél? Ennek több oka is van.
- A szalicilsav nem élelmiszer-adalék, hanem gyógyszerhatóanyag. Ha a befőttből a lébe vagy gyümölcsbe keveredik, az mérgezést okozhat. Mivel a szalicilt egyszerűen csak a befőttek tetejére szórtak, így senki sem tudta pontosan, mennyi került az ételbe. A túladagolás tünetei: hányinger, fejfájás, szédülés, fülzúgás, súlyosabb esetben légzési és keringési zavar.
- A szalicil csak a penészedést gátolja, de a komolyabb kórokozók (pl. Clostridium botulinum, ami botulizmust okoz) ellen nem véd. Ezért hamis biztonságérzetet adhatott.
- Hosszabb távon irritálja a gyomrot és a beleket, allergiás reakciót is kiválthat.
Így lesz biztonságos az otthoni befőzés, tartósítás
A legfontosabb a megfelelő higiéniai körülmények biztosítása, a higiéniai szabályok betartása.
- Az első lépés az üvegek és fedők alapos tisztítása és sterilizálása, amely történhet 10 percig történő forralással, sütőben történő hőkezeléssel (150°C, 20 perc) vagy gőzöléssel.
- Ezután jöhet a hőkezelés, ami különösen fontos, hiszen ez segít elpusztítani azokat a mikroorganizmusokat, amelyek az élelmiszerek romlását vagy megbetegedést okozhatnak. Az alacsony savtartalmú zöldségek, például a zöldbab vagy a borsó különösen érzékenyek, ezek esetében a tartósítást hosszabb idejű (minimum 90 perc), magas hőmérsékletű (90–95°C) hőkezeléssel érdemes végezni.
- A hőkezelést követően elengedhetetlen a légmentes lezárás. A vákuum kialakulása biztosítja, hogy az üveg tartalma hosszabb ideig megőrizze minőségét – ezt a jól záró kupak és a fejre fordítás segíti elő. A helyesen lezárt üvegnél a fedél enyhén behúzódik, és felnyitáskor jellegzetes halk pattanó hangot ad.
A feldolgozáskor minden esetben kizárólag tiszta kézzel, megfelelően megtisztított eszközökkel és munkafelületen dolgozzunk. Ne feledkezzünk meg a konyharuhák, kanalak, merőeszközök tisztaságáról sem, hiszen ezek közvetve befolyásolják a végeredmény biztonságát. Az élelmiszerbiztonsági szabályok betartásának elmulasztása súlyos megbetegedésekhez vezethet.
Ezekre figyeljünk az otthoni tartósítás során
- Ha az üveg tartalmán romlásra utaló jeleket tapasztalunk, semmiképpen ne fogyasszuk el. Ilyen figyelmeztető jel lehet az üveg tetejének púposodása, a fedél alatti lé szivárgása, a pattanó hang hiánya felnyitáskor, a penészesedés, az elszíneződés, a zavaros lé, a buborékképződés vagy a szokatlan szag jelenléte.
- Az otthoni tartósítás során is fontos a megfelelő címkézés: az üvegekre írjuk rá, hogy mit tartalmaznak és mikor készültek.
- A befőtteket, kompótokat tároljuk hűvös, száraz, fénytől védett helyen, majd lehetőség szerint egy éven belül fogyasszuk el.
Nézd meg, hogyan készül a cukormentes barackbefőtt:
(Forrás: Nébih)
Kiemelt fotó: Shutterstock













