Ha így eszed a spenótot, többet árt, mint használ

Biztos ti is emlékeztek még a mesére, melynek főhőse Popeye volt, aki tengerészként tengette életét, és krízishelyzetben a spenót elfogyasztása révén emberfeletti erőre tett szert. Ezek után nem meglepő, hogy a zöld leveleknek pozitív hatást tulajdonítanak, és a gyerekeket is sokszor az „ettől erős leszel” biztatással próbálják rávenni a spenót elfogyasztására. Mert hát felnőttként szeretjük, de a gyerekek körében még nem annyira népszerű a spenót, amit főképp főzelék formájában fogyasztunk. Lássuk, jól tesszük-e. 

Nyersen vagy főzve egészségesebb a spenót? 

A rövid válasz az, hogy így is, úgy is. Nyersen azért érdemes fogyasztani, mert a főzéskor a hő hatására értékes tápanyagok veszhetnek el belőle. Ugyanakkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy a spenót nagy mennyiségű oxálsavat tartalmaz. Egy széntartalmú organikus savat, ami gátolja a kalcium, a magnézium és a vas felszívódását az emésztőrendszerben. Emellett az oxálsav kalciumsója vízben oldhatatlan, ezért felhalmozódva hozzájárulhat a vesekő kialakulásához, tehát vese- vagy epebetegségben szenvedőknek különösen oda kell figyelni a nyersen bevitt spenót mennyiségére. 

A spenót ezenkívül nitrátot is tartalmaz, ami elsősorban a szárában koncentrálódik. A nitrát a szervezetben nitritté alakulhat, amiből daganatképző vegyületek, nitrózaminok keletkezhetnek. Jó hír, hogy az a növény, amelyik több fényt kap, kevesebb nitrátot tartalmaz, így a tavasszal, nyáron a szabadban termesztett zöldség jobb választás lehet. Figyelemre méltó tény, hogy a tárolás ideje alatt a nitrátszint növekszik a spenótban, ezért tartsuk hűtőszekrényben, és minél előbb fogyasszuk el – javasolja a Rizikometer egy friss Facebook-bejegyzésében. 

Miért együnk sok spenótot? 

A spenót esetleges veszélyei senkit ne rémisszenek meg, továbbra is érvényes, hogy érdemes belőle gyakran fogyasztani. Íme néhány érv a spenót mellett. 

• Könnyen emészthető, alacsony a kalóriatartalma. 
• Vitaminokban, antioxidánsokban és ásványi anyagokban gazdag: bőségesen tartalmaz például K-, A-, B2-, B6-, E- és C-vitamint is, valamint mangánt, folsavat, magnéziumot és persze vasat. 
• Fitonutriensekben is bővelkedik, amelyek többek között a szem egészségét támogatják, de gyulladáscsökkentő és immunerősítő hatásuk is ismert. 

Ha főzve fogyasztjuk, az teljesen kockázatmentes, azzal viszont érdemes számolni, hogy a levelek összeesnek. Egy korábbi cikkünkben részletesen is írtunk már erről a folyamatról, de lényegében a zöldség rendkívül magas a víztartalma áll a háttérben. A spenótnak ugyanis több mint 90 százaléka víz. Mivel a hő hatására szinte az összes víz elpárolog a levelekből, ezért sokkal kevesebb spenót marad a végére, mint amikor elkezdtük az étel elkészítését. Nagyjából úgy érdemes számolni, hogy 10-12 bögrényi friss spenótból körülbelül egy bögre főtt zöldség lesz. 

Mi készülhet spenótból? 

Több nemzet gasztronómiájában is helyet kap a spenót, méghozzá igen változatos fogásokat gazdagítanak vele. Olaszországban például népszerű saláta-alapanyag, a rukkolával együtt, míg a görögök szívesen keverik túróval, és töltik a leginkább a rétesre hasonlító, roppanós filotésztába. Nálunk tésztával keverve kitűnő húsmentes fogás, de a legelterjedtebb formája mégiscsak a főzelék, amit tojással, bundás kenyérrel fogyasztunk. A klasszikus, már-már menzásnak mondható spenótfőzelék receptjét itt találjátok, de az elkészítéshez videós segítség is rendelkezésre áll.