Repülő csótány?! Egyre több van belőlük, így védekezhetünk ellene!

A kertvárosi erdeicsótány eredetileg a mediterrán térségből származik, elterjedési területe Olaszországtól a Balkánon és Törökországon át a Kaukázusig bővül. Az 1980-as évektől Európában észak felé terjed: mára eljutott Németországba, Ausztriába, Szlovákiába, Hollandiába is. Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben észlelik jelenlétét - mondta el Puskás Gellért, a Magyar Természettudományi Múzeum Kisebb Rovarrendek gyűjteményének munkatársa a Ripostnak.

erdeicsótány és közönséges csótány - mi a különbség?

Magyarországon több őshonos erdeicsótány faj is előfordul. Ezeknek rokona a kertvárosi erdeicsótány, ami magyar nevét onnan kapta, hogy hazánkban jellemzően települések zöldövezeteiből került elő. Az emberhez kötődő csótányfajokkal ellentétben leginkább korhadékot fogyaszt, ezért előszeretettel rejtőznek a növények levelein, az avar alatt.

Rajzáscsúcsuk augusztusra és szeptemberre esik, ilyenkor tömegesen találkozhatunk velük a kertekben. Bár elsőre ijesztő lehet a jelenlétük, aggodalomra semmi ok, hiszen teljesen ártalmatlan rovarok. Nem csípnek, nem szúrnak és nem harapnak. A hírhedt szünantróp csótányokkal ellentétben nem terjesztenek betegségeket, tudomásunk szerint allergiás reakciókat sem okoznak.

Másik megkülönböztető jele, hogy míg a közönséges csótányok nem tudják szárnyukat repülésre használni, addig az erdeicsótányok nagyon jól repülnek. Ezért könnyen vándorolnak, és előfordulhat, hogy bejutnak a lakásokba is.

Hogyan tartsuk távol ŐKET?

A lakás nem természetes élőhelyük, ott gyorsan elpusztulnak, így nem kell tartanunk attól, hogy tömegesen megszállják otthonunkat. Az esti lámpafényes szellőztetést viszont érdemes kerülni, mert akárcsak más rovarokat, az erdeicsótányokat is vonzza a fény. A poloskákhoz hasonlóan szúnyoghálóval hatékonyan védekezhetünk ellenük.

Mivel főként szabadban élnek és vándorolnak, a vegyszeres permetezés nem bizonyul igazán hatékonynak. A legjobb, ha türelmesen várunk. Az augusztus-szeptemberi rajzáscsúcsot követően az egyedszámuk gyorsan csökken, és szinte maguktól eltűnnek a kertekből.

(forrás: www.mttmuzeum.blog.hu)