Nemcsak egy ország jelképe, hanem az egyik legismertebb étel is a pizza, és talán nincs is olyan hely a világon, ahol ha beülünk valahova enni, ne lehetne kikérni az étlapról. Csak idehaza több mint ötszáz pizzéria működik, a nagy klasszikus verziókat pedig mindenki ismeri, ám azt csak kevesen tudják, hogy bár mai formájában modern étel, az őse több ezer éves is lehet. A pizza ősét ugyanis már a római korban is ismerték, csak picit más került rá.
FOTÓ: GYARMATI LÁSZLÓ / MINDMEGETTE
A római kori pizzára nem kerülhetett paradicsomszósz
A kenyér, vagyis a gabonák lisztjéből, vízzel és sóval készített, eleinte sokszor tömör pékáru évszázadok óta alapvető élelmiszer. Rengeteg változáson ment keresztül, nemcsak a formája öltött számtalan alakot az évek során, hanem a kenyér belseje is átalakult, és így nyerte el a ma már szinte áhított és vágyott lukacsos szerkezetet.
És hogy miért jön szóba most a kenyér? A válasz egyszerű: a pizza ugyanis a lepénykenyérből nőtte ki magát, és ilyeténmód már több ezer éve ismerik és fogyasztják.
Lepénykenyeret már az egyiptomiak, görögök és a rómaiak is ettek, sőt 2023-ban felfedeztek egy olyan freskót, amelyen vélhetően a legelső pizzát láthatjuk. A Pompeiben talált festményen egy ezüsttálcán, egy kupa bor mellett ábrázolnak egy kerek kenyérféleséget, amire és ami mellé datolya és gránátalma is került, további ízesítőként pedig vélhetően friss fűszereket vagy pestót is használhattak. De hol a ma ismert paradicsomszósz? Nos, a paradicsom (és a paprika) csak jóval később, a 16-17. században került Európába.
Egy budapesti pizzériában alkották meg a római kori pizzát, méghozzá Barbarából
Képi ábrázolása is csekély mértékben, receptje főleg nem maradt fenn a legősibb pizzának, ám azt mind tudjuk, hogy miket ehettek a Római Birodalom lakói. Ennyi pedig elég is volt ahhoz, hogy az egyik budapesti pizzéria, a Neverland pizzaséfje megalkossa azt a különleges pizzát, ami akár létezhetett is volna több ezer évvel ezelőtt. Minden, amit felhasználtak hozzá, az ismert, használt, sőt népszerű alapanyag vagy fűszer volt már a rómaiak idején is.
A most megalkotott római kori pizza alapja egy olyan tészta, amihez ősi gabonák, alakor és tönkölybúza lisztjét használták fel.
A tésztát eredeti olasz kovásszal készítik, amihez a kovászt egy úgynevezett kovászbankból vásárolták, méghozzá azt az altamurai fajtát, ami a világ legjobb kenyerének is az alapját adja. Ezt a Neverland konyhájában tönkölybúzaliszttel etetik és természetesen nevet is kapott, méghozzá azt, hogy Barbara.
Ha nincs paradicsom, mi kerül a pizzára?
Ma sem elvetemült gondolat a paradicsomszósz nélküli pizza, gondoljunk csak arra a számtalan magyaros verzióra, melyeken tejfölös az alap, vagy épp az olyan extrább változatokra, melyekre mondjuk sütőtökből készült szósz is kerül. A római kori pizzán az alapkrém olívabogyó, spenót, bazsalikom, kapribogyó és olaj felhasználásával készült. Markáns ízű, telt, már önmagában is fűszeres és jellegzetes szósz, amire még halmoznak dolgokat.
FOTÓ: GYARMATI LÁSZLÓ / MINDMEGETTE
A krémre többek között konfitált, majd szálaira tépett kacsacombhús kerül, de jön rá érlelt juhsajt, pirított fenyőmag, mustmézes ricottakrém, valamint egy zöld szósz is, amit szardellából, petrezselyemből, tárkonyból, bazsalikomból és garumból készítenek. A garum a római arisztokrácia kedvelt fűszere volt, ez egy erősen sós, umami-ízű fermentált halszósz.
A római kori pizza érdekes és finom kísérlet, amiből egy egészen gourmet pizza született. Nagyétkűek egymaguk is legyűrhetnek egy harminckét centiset belőle, de mivel elég laktató és tartalmas, inkább ketten kérjenek ki egyet, és utána még egy desszert is le tud majd csúszni. Ezt a római kori pizzát 2026. február 12-től kezdve csak egyetlen hónapon át lehet kipróbálni a Neverlandben.
Ajánlott tartalmak
Hozzászólások (0)
Friss sztorik
