Így maradhat a hó végén is pénz a családi kasszában

A pénzügyi tudatosság nem születik velünk: jellemzően pont úgy bánunk majd a pénzzel, mint szüleink. A tudatosság nem alakul ki egyik napról a másikra, apró, következetes szokásváltozások hozzák majd el a kívánt hatást. Jelentős belső munka eredménye lesz a magabiztos pénzkezelés. Akad azonban néhány olyan trükk, ami mindenkinek kapaszkodót adhat.

A pénzügyi tudatosság felé vezető út

1. A bevételből először tegyünk félre

A legjellemzőbb hiba, hogy nagyon örülünk, amikor pénz érkezik a számlánkra, és úgy költünk, mintha az egészet elszórhatnánk, pedig dehogy. Ha szeretnénk, hogy a hónap végén legyen egy olyan összeg, amit félretehetünk, akkor azt az összeget a pénz beérkezése után azonnal tegyük félre. Arra az összegre gondoljunk úgy, hogy nincs, nem létezik. Ennek összege változhat, de alapvetően ha minden beérkező bevétel 10 százalékát félre tudjuk tenni, akkor egy-két év múlva lehet egy kis tőkénk, egy kis mozgásterünk és nem jövünk zavarba, hirtelen kiadás esetén.

2. Fizessünk ki mindent időben

A havi megtakarítás félrerakása után jöhet a kötelező kiadások számbavétele. Közüzemi díjak, hitelek kifizetése, esetleg a lakbér. Ezeket is vonjuk el a bevételtől – sőt amilyen gyorsan lehet, fizessük is ki azokat, ugyanis megdöbbentően sok pénz csoroghat el a büntető kamatokon. Sokat segít, ha állandó utalásokat állítunk be, de akkor is figyeljünk erre, el ne csússzon valami a rendszerben.

3. Heti kiadásokkal számoljunk, mert az átláthatóbb

A havi keret túl tág fogalom. Ha azonban a 10 százalékkal, valamint a kötelező kiadásokkal csökkentett bevétel maradékát heti összegekre bontjuk, sokkal átláthatóbbá válik a gazdálkodásunk. Jobban látjuk, mennyit költhetünk élelmiszerre, közlekedésre vagy szabadidős programokra. A heti „pénzügyi pillanatkép” abban is segítségünkre lehet, hogy megálljt parancsoljunk az impluzív vásárlásoknak, illetve korrigálni tudjuk saját magunkat. Ha egy héten többet költöttünk, a következőn tudatosabban figyelhetünk. Így elkerülhetjük a hónap végi meglepetéseket.

3. Írjunk listá, és tartsuk is magunkat hozzá

A tervezés nem szigor, nem önsanyargatás, hanem ésszerű kapaszkodó. Bevásárlás előtt érdemes átgondolnunk, mire van valóban szükségünk. A lista segít abban, hogy mindig tudatosan vásároljunk. Azt már sokszor írtuk, hogy éhesen ne menjünk vásárolni, mert aki éhes, több élelmiszert fog vásárolni, olyanokat is, amikre éppen nincs szükség. Arról kevesebb szó esik, hogy dühösen, felhúzott idegállapotban se érdemes nagybevásárlásra indulni, mert a vásárlás könnyen örömforrássá válhat, ráadásul csillapítja a dühöt. Ez azonban sokba kerülhet a pénztárcánknak.

4. Használjuk a „borítékos” módszert bizonyos kiadásokra

Vannak olyan, szinte láthatatlan kategóriák, mint például a kávézás, az apró komfortvásárlások, online rendelések, amelyek észrevétlenül növelik a havi költésünket. Ha ezekre külön összeget szánunk, akár készpénzben elkülönítve, jobban érzékeljük a határainkat. Szánjunk ezekre kategóriánként havonta egy minimális összeget és azt semmiképp lépjük túl. Ezzel a módszerrel akár le is szoktathatjuk magunkat az ésszerűtlen kiadásokról.

5. Alkalmazzuk a 24 órás szabályt

Ha valami nem létfontosságú, adjunk magunknak egy egész nap gondolkodási időt. Gyakran kiderül, hogy a pillanatnyi lelkesedés elillan, és a pénzünk szépen megmarad. Ez igaz az online rendelésekre is. Pakoljuk be a virtuális kosárba, ami megtetszett, de a vásárlásra aludjunk egyet. Másnapra kiderülhet, hogy valójában semmi szükségünk egy-egy tárgyra.

Mit jelent a pénzügyi tudatosság?

A pénzügyi tudatosság azt jelenti, hogy valaki képes tudatosan és felelősségteljesen kezelni a pénzügyeit, és érti, hogyan hatnak a döntései a pénzügyi helyzetére rövid és hosszú távon. Ez nemcsak a pénz beosztását jelenti, hanem a pénzügyi döntések mögötti mechanizmusok megértését is.

A pénzügyi tudatosság főbb elemei:

• Költségvetés készítése és nyomon követése

Tudni, mennyi a bevétel és a kiadás, és ezek alapján tervezni a pénz felhasználását.

• Megtakarítás és vésztartalék kialakítása

Rendszeresen félretenni pénzt váratlan kiadásokra vagy hosszú távú célokra.

• Adósságkezelés

Érteni az adósságok és hitelek működését, elkerülni a túlzott eladósodást, és tudatosan kezelni a hitelkártyákat vagy kölcsönöket.

Pénzügyi célok kitűzése és tervezés

Rövid, közép- és hosszú távú célok meghatározása (pl. lakásvásárlás, nyugdíj, utazás).

• Kockázatok és befektetések ismerete

Tudatosan választani befektetési formákat és biztosításokat, és érteni a pénzügyi kockázatokat.

• Pénzügyi döntések tudatosítása

Nem impulzívan költeni, hanem mérlegelni, hogy egy adott kiadás vagy befektetés előnyös-e a céljainkhoz képest.

(Kiemelt fotó: Shutterstock)