Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a MindmegetteAz idei a rekordok és a jubileumok éve, hiszen huszadik alkalommal keresik az ország tortáját, és tizenötödik alkalommal az ország cukormentes tortáját, valamint az ország kenyerét is. Az ország kenyere, vagy hivatalos nevén Szent István-napi kenyér versenye is rekordszámú nevezést hozott, akárcsak a torták esetében meghirdetett szakmai megmérettetések.
Amilyen egyszerű étel a kenyér, annyira nehéz jót készíteni belőle
A kenyér az az élelmiszer, amihez talán a legkevesebb alapanyag kell, hiszen csak lisztből, vízből, kovászból és sóból áll a legalapvetőbb változata. Nemcsak a magyar konyhaművészetnek, hanem úgy általában a kultúránknak is az egyik fontos eleme a kenyér. Rengeteg néphagyomány, ízemlék és szimbólum kapcsolódik hozzá.
A bolti kenyerek, főleg a toastkenyerek közel sem hozzák azt az ízélményt, amit egy kovászos kenyér tud adni. Hiába gyorsult fel az életünk, hiába a sok kényelmi megoldás, az egyik legalapvetőbb táplálékunk, a kenyér esetében nem szabadna kompromisszumot kötni a vásárlás során. Egy jó kenyér ugyanis nemcsak élvezeti, hanem beltartalmi értékét tekintve is kimagaslik – állítják a szakemberek.
Ennek a szemléletnek állít mércét a Szent István-napi kenyérverseny, amelyet immáron tizenötödik alkalommal rendez meg a Magyar Pékszövetség. A verseny célja sokrétű, egyfelől népszerűsíti a kézműveskenyér-fogyasztást, másfelől ösztönzi a pékszakmai fejlődést, miközben őrzi és ápolja a hagyományokat. Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke szerint ez a pékszakma legfontosabb ünnepe is. Az ország kenyere ilyen, egyszerre modern, mégis hagyományos, új, de ismerős, és természetesen a legmagasabb minőséget képviseli.
A versenyre csak olyan kenyereket nevezhettek, amelyek kizárólag kovásszal, azaz hozzáadott élesztő nélkül készülnek. Követelmény volt, hogy legalább kétféle lisztet használjanak a pékek és csak és kizárólag természetes magyar alapanyagok kerülhetnek a kenyérbe. Az ország kenyere verseny döntőjébe tizenkét kenyér jutott, amiből a szakmai zsűri a tegnap megrendezett sajtónyilvános versenyen értékelte a pékárukat. Fontos szempont a kenyér alakja, a héja, a bélzete, az illata, az esztétikája, az eltarthatósága, és természetesen az íze is.
Az eredmény kihirdetésére az augusztus 20-i ünnepségsorozatot megelőzően kerül majd sor, a győztes kenyeret pedig az ország tortájával és cukormentes tortájával együtt a Magyar Ízek Utcája rendezvényen kóstolhatja először a nagyközönség.
Ország kenyere: ki lehet egy szempont alapján választani a legjobbat?
Borbás Marcsi, a verseny háziasszonya olyannyira csakis a kovászos kenyérre esküszik, hogy ha nincs kovászos, akkor inkább nem is eszik kenyeret. A műsorvezetőnek nemcsak kedvenc kenyere van, hanem kedvenc kenyérrésze is, ugyanis elárulta, hogy rajong a sercliért, és képes akár csak a széleket is levágni a frissen sült kenyerekről.
Borbás Marcsit az eseményen nehéz kérdés elé állítottuk, ugyanis azt kérdeztük tőle, hogy egyetlen szempont alapján ki lehet-e választani a jó kenyeret. Mint elmondta, egyetlen jellemző nem elég, hogy megtaláljuk a finom pékárut, hiszen a zsűritagok sem csak egy szempontot vizsgálnak az ország kenyere kiválasztása során. A műsorvezető azt tanácsolja, hogy mindenki tájékozódjon, keresse meg a lehető legjobb forrást, azaz pékséget, sőt ne féljenek megkérdezni a pékektől, miből áll, milyen alapanyagokból is készül az adott kenyér. Ha pedig megvan a jó kenyér forrása, ragaszkodjunk hozzá.
Nem csak az ország kenyerét keresik
A Szent István-napi kenyérverseny legfontosabb eleme az ország kenyere, de emellett díjazzák az innovatív kenyereket és az úgynevezett sétáló süteményeket is. Előbbiek olyan, különleges ízesítésű vagy formájú kenyerek, melyek előremutatóak, míg a sütemények olyan, többnyire leveles tésztából készült édességek, amiket bárki gond nélkül elvihet és út közben is elfogyaszthat. Ezen kategóriák győzteseit szintén a nyár folyamán ismertetik.
Ajánlott tartalmak
Hozzászólások (0)
Friss sztorik
