Mivel az Európai Unió tagállamai nem tudnak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon, ezért az Európai Bizottság visszavonta az ezzel kapcsolatos javaslatát, így nem lehet megszüntetni az óraátállítást. A tavaszi óraátállítás minden évben március utolsó vasárnapjára esik, 2025-ben március 30-án, vasárnap hajnalban kell 2 óráról 3 órára előre állítani az órákat. Ez azt jelenti, hogy ezen az éjszakán egy órával kevesebb idő marad a pihenésre – de nem ez a legnagyobb probléma az átállással.
Dr. Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója szerint súlyos egészségügyi következményei vannak az óraátállításnak, például sztrókot is kaphatunk miatta. Pintér doktor szerint az úgynevezett cirkadián ritmus, azaz a napi biológiai ritmus megfelelő működését borítja fel az óraátállítás.
Kutatások alapján kiderült, hogy nagyon komoly élettani és egészségügyi következményei vannak az óraátállításnak, így az időjárásra érzékenyeknek nem jó hír, hogy marad az óraátállítás.
Idén az óraátállításkor esős, zivataros időre számíthatunk, miközben lehetnek hosszabb-rövidebb napos időszakok, sőt köd is. A meteogyógyász szerint a frontos időszak következményei sok esetben azonosak az óraátállítás hatásaival:
Most Európa-szerte tele van a légköri frontokkal. Az erősen frontos helyzet a Kárpát-medencére is kiterjeszti a hatását, éppen ezért terhelő időjárás uralkodik. Még mindig egy melegfront jellegű helyzet érvényesül.
Érdemes tudni, hogy a tavaszi óraátállítás, azaz a nyári időszámításra való átállásnak több negatív hatása van, mint a télinek. A változtatás miatt kialakuló fáradtság már önmagában is nagyon zavaró lehet, de vannak, akiknél sokkal komolyabb következmények is kialakulhatnak. Az átállás jobban megviselheti például a gyermekeket, az idős embereket, és azokat, akik alvászavarban szervednek. A keringési rendszer súlyos megterhelése miatt a sztrók és az infarktus gyakoribb jelentkezésére lehet számítani; valamint a vérnyomás jelentős ingadozására. Kiemelkedő a hosszan elhúzódó alvászavar, az immunrendszer gyengülése, valamint a gyulladásos folyamatok erősödése.
Ha tudjuk, hogy minket komolyabban megvisel ez az időszak, készüljünk fel előre. Keljünk korábban akár már napokkal az óraátállítás előtt, pihenjük le hamarabb, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá a szervezetünket a változáshoz. Emellett a rendszeres testmozgás – akár egy-egy séta a friss levegőn –, és a kiegyensúlyozott étkezés is sokat segíthet abban, hogy minél előbb hozzászokjunk a nyári időszámításhoz.
A belső biológiai óránk, amely 24 órás ciklusokban szabályozza a szervezet fiziológiai folyamatait, például az alvás-ébrenlét ciklust, a hormontermelést, a testhőmérséklet változásait és az anyagcserét. A cirkadián ritmust az agyban található hipotalamusz egyik része, a szuprakiazmatikus mag (SCN) irányítja. Ez a napfényhez és egyéb külső tényezőkhöz igazodik. A fény a legfontosabb szabályozója, mivel az jelzi a testnek, hogy ébren kell maradni, míg a sötétség az alvási hormon, a melatonin termeléstermelését indítja be, ami álmosságot okoz.
Ha a cirkadián ritmus jól működik, akkor:
Ha a cirkadián ritmus felborul, az álmatlansághoz, fáradékonysághoz, koncentrációs problémákhoz, súlygyarapodáshoz és akár krónikus betegségekhez is vezethet.
(Forrás)
(Kiemelt fotó: Shutterstock)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.