Nem is a nyárfaszösz okoz allergiát? Ezt eddig mindenki rosszul tudta!

Minden tavasszal és kora nyáron ugyanaz a jelenség ismétlődik meg: az utcákat ellepik a fehér, lebegő pamacsok, amelyeket sokan az allergiás tünetek első számú okozóinak tartanak. A köznyelvben „nyárfaszöszként” emlegetett repítőszőrök látványa sokaknál automatikusan összekapcsolódik a tüsszögéssel, könnyezéssel és orrviszketéssel. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.

A látható bűnbak a nyárfaszösz

Az allergiát kiváltó pollenek többsége szabad szemmel nem látható, ezért az emberek gyakran azt gyanúsítják, amit észlelni tudnak. A nyárfa fehér pamacsai látványosak, mindenhová bejutnak, és éppen akkor jelennek meg, amikor a pollenszezon is erősödik. Ez könnyen megtéveszti az érzékelésünket: ha egyszerre látjuk a szöszöket és tapasztaljuk az allergiás tüneteket, hajlamosak vagyunk ok-okozati kapcsolatot feltételezni.

Pedig a nyárfa virágzása jóval korábban, márciusban és áprilisban történik. A fa pollenje valóban kiválthat allergiás reakciót, ám ekkor még nincsenek jelen a jól ismert fehér pamacsok. Amit később látunk, az valójában a nyárfa termése, amely tiszta cellulózból áll, és nem tartalmaz allergén anyagokat.

Miért irritálhat mégis?

Bár a nyárfaszösz önmagában nem allergén, bizonyos kellemetlen tüneteket mégis okozhat. A finom szálak ingerelhetik az orrnyálkahártyát vagy a szemet, ami tüsszentést és könnyezést válthat ki. Ez azonban nem allergiás reakció, hanem egyszerű fizikai irritáció.

Ráadásul a lebegő pamacsok könnyen magukhoz tapasztják a levegőben szálló polleneket és a városi port. Így a szöszök tulajdonképpen „szállítóeszközként” működnek, amelyek a valódi allergéneket juttathatják közelebb hozzánk.

Bosszantó, de ártatlan jelenség

A nyárfaszösz tehát inkább a pollenszezon látványos jelzője, mintsem annak okozója. Bár a takarítása bosszantó lehet, és sokak számára az allergiás időszak kellemetlenségeit idézi fel, a tudomány szerint nem ő a fő felelős a tavaszi-nyári panaszokért.

Forrás