Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, és Nagy István agrárminiszter jegyezte azt a törvényjavaslatot, amely a műhúsok előállítását és forgalomba hozatalát tiltaná meg Magyarországon. Ez alól csak az orvosi és az állatgyógyászati célú felhasználás képezne kivételt.
FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Nem lesz több műhús a boltokban
A benyújtott javaslat értelmének műhúsnak számít: a „törvény alkalmazásában laboratóriumi hús: állati sejtekből vagy szövetből mesterséges körülmények között, az élő szervezeten kívül izolált vagy előállított termék” – ídézi a tervezetet a Magyar Nemzet.
A műhús előállításához ugyanis az állati szövetekből vesznek sejtmintákat, amiket azután ellenőrzött környezetben szaporítanak. Az így termesztett húspótló képes visszaadni a hagyományosan megszokott ízeket. A tervezet szerint a betiltás mellett szól többek között az, hogy
- a hagyományos élelmiszertermelés az agrárium és a vidéki életkörülmények egészére kedvező hatást gyakorol, míg ugyanezt a műhúsról nem mondható el,
- az étkezésünk alapját természetes alapanyagokból előállított élelmiszereknek kellene képezniük,
- a műhús az emberi szervezetre káros is lehet, mivel „a hagyományostól eltérő technológiákban és termelési módokban olyan potenciális veszélyek rejlenek, amelyek alapvető értékeinket fenyegetik”.
Sokak szerint a mesterségesen gyártott húspótlók környezetkímélőbbek és a fenntarthatóságot mozdítják előre, hiszen előállításuk kevesebb energiát igényel, és az állatvédelem számára is kedveznek. Mindamellett ennek az ellenkezőjét bizonyító tudományos kutatási eredmények is ismertek, ahogyan arról sincs konszenzus, hogy pozitív vagy negatív hatással lennének az egészségünkre ezek a termékek.
Nincs tehát egységes álláspont sem a tudomány, sem az európai uniós tagállamok és más országok között. Van, ahol engedélyezett a laboratóriumi hús kereskedelmi forgalmazása, míg például Olaszországban 2024-ben szintén tilalmat vezettek be ezen termékekre.
Úton az egészségesebb élelmiszerek felé
Az európai élelmiszer-biztonsági szervezet, az EFSA folyamatosan kutatja a potenciálisan káros alapanyagokat, élelmiszereket. Az ízesítő aromák átfogó vizsgálatának eredményeképpen például nem olyan régen a mesterséges füstaromák egészségügyi kockázatára mutatott rá. Ahogyan arról korábbi cikkünkben írtunk is, az Európai Unióban betiltották többek között a füstölt szalonnás ízesítésű csipszek árusítását is. A döntés persze nemcsak a nassolnivalókat, hanem számtalan egyéb terméket, sajtokat, szószokat, leveseket, felvágottakat, kolbászokat és szalámikat is érintett. Az ezen termékek előállításánál használt aromákat egyébként a hagyományos füstölés ízesítő hatásának alternatívájaként alkalmazzák, ezzel adva különlegesebb ízt az ételeknek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint az egészségünket károsító potenciális hatás a füstaromákra vonatkozik, nem pedig az azokat tartalmazó élelmiszerekre, vagy azok fogyasztására.
A tilalom minden uniós tagországra vonatkozik, azonban a gyártók többévnyi haladékot kaptak, így legkésőbb 2029. július 1-ig, azaz 5 éven belül meg kell változtatni a mesterséges füstaromával készített termékek összetételét.
Ajánlott tartalmak
Hozzászólások (0)
Friss sztorik
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.