Dubarry-szelet recept
Dubarry-szelet
Túróval töltött zsemle recept
Túróval töltött zsemle
Sütőtökös-csokis halloweeni muffin recept
Sütőtökös-csokis halloweeni muffin
Mákos guba  recept
Mákos guba
Birsalmakompót tartósítószer-mentesen recept
Birsalmakompót tartósítószer-mentesen
Puncstorta  recept
Puncstorta
Birsalmabefőtt recept
Birsalmabefőtt
Tartármártás házi majonézből recept
Tartármártás házi majonézből
Francia hagymaleves sajtos pirítóssal recept
Francia hagymaleves sajtos pirítóssal
Máglyarakás kalácsból recept
Máglyarakás kalácsból
Almás álom, ahogy Gáspár Bea készíti recept
Almás álom, ahogy Gáspár Bea készíti
Retró kókuszkocka recept
Retró kókuszkocka
Hagyományos tejes kifli  recept
Hagyományos tejes kifli
Mézes-mustáros csirkemell recept
Mézes-mustáros csirkemell
Pincepörkölt csülökből és lapockából recept
Pincepörkölt csülökből és lapockából
Csokis muffin  recept
Csokis muffin
Aranygaluska vaníliasodóval  recept
Aranygaluska vaníliasodóval
Sárgaborsóleves füstölt hússal recept
Sárgaborsóleves füstölt hússal
Rántott karfiol recept
Rántott karfiol
Klasszikus stíriai metélt  recept
Klasszikus stíriai metélt
Ma már egyre több termék BPA mentes, azaz nem tartalmazza a biszfenol A nevű, műanyaggyártásban használt adalékanyagot. Kutatások szerint ugyanis ez a vegyület felelőssé tehető többféle daganatos betegség, cukorbetegség és hormonális zavarok kialakulásáért is.

Napi szinten rengeteg alkalommal érintkezünk műanyag dolgokkal. Műanyagból készül a számítógépes egér, a telefontok, az ételesdoboz, a kulacs, az üdítőspalack, a szemüvegkeret, a bankkártya, a fülhallgató, a műanyag vágódeszka és még sok más kiegészítő, mindennapi használati tárgy. Ezen termékek gyártása során különféle műanyagokat, vegyületeket használnak, melyek a használat során bekerülhetnek a szervezetünkbe, és ezek hosszú távú egészségi hatásai sok esetben nem ismertek.

A legtöbb műanyag kulacs ma már BPA mentes, de a helyettesítő anyagok sem biztos, hogy jók (Illusztráció) /Fotó: Shutterstock
A legtöbb műanyag kulacs ma már BPA mentes, de a helyettesítő anyagok sem biztos, hogy jók (Illusztráció) /Fotó: Shutterstock

Léteznek azonban olyan vegyületek, melyek káros hatásait már kimutatták, és ezek közé tartozik a BPA, vagyis a biszfenol A is.

Mi az a BPA?

A BPA-t egy orosz kémikus, Alekszander Gyianyin fedezte fel a 19. század legvégén, de csak ötven évvel később kezdték el alkalmazni a műanyaggyártásban. A biszfenol A az ezredforduló után az egyik legnagyobb mennyiségben előállított vegyületté vált, de hamarosan felismerték, hogy káros hatása lehet az emberi szervezetre.

Miért káros a BPA? Milyen betegségek kialakulásáért lehet felelős?

Különféle kutatások bebizonyították, hogy a BPA lehet a felelős többféle betegség kialakulásáért is. Ezek közé tartozik például a prosztata- és a mellrák, a cukorbetegség, a pajzsmirigy-zavar, különféle szívbetegségek, az asztma, de okozhat hormonális zavart, korai serdülést, agyi fejlődési rendellensséget, viselkedési zavart, elhízást és meddőséget is.

Rengeteg hétköznapi használati tárgyban található műanyag /Fotó: Shutterstock
Rengeteg hétköznapi használati tárgyban található műanyag /Fotó: Shutterstock

A szakemberek szerint mindezt a BPA hormonkárosító hatása okozza, ez a vegyület ugyanis hasonló szerkezeti felépítésű, mint az ösztrogén hormon. A biszfenol A képes lekötni az ösztrogénreceptorokat és ezáltal befolyásolhatja a szervezet működését, mivel a BPA utánozza az ösztrogén viselkedését. A kutatások szerint a BPA a szervezetbe jutva hatással lehet a növekedésre, a sejtregenerálódásra, a magzati fejlődésre, az energiaszintre és a reprodukcióra.

Az anyag veszélyessége abban rejlik, hogy nem látványosan és gyorsan hat, hanem lassan és folyamatosan fejti ki mérgező hatását, amelynek következményei csak később jelentkeznek – olvasható a Wikipedia szócikkében.

Nem minden BPA mentes kulacs jelenthet megoldást

A gyártók lassan minden termékben lecserélik a BPA-t, ám nem minden helyettesítő vegyület jó választás. A legtöbbször a kulacsokon olvashatjuk, hogy BPA mentesek, ám előfordulhat ez a megjegyzés például a konyhai vágódeszkák esetén is. A gyártók a biszfenol A helyett a biszfenol S-t vagy F-et használják, amik a közelmúltban végzett kutatások szerint a BPA-hoz hasonlóan megzavarhatják a szervezet, a sejtek működését – írják a Benu honlapján.

A BPA-t, BPS-t vagy BPF-et tartalmazó termékeket úgy ismerhetjük fel, ha a kulacson, palackon a 3-as vagy 7-es újrahasznosítási számot, esetleg a PC betűket találjuk.

Borítókép: Illusztráció/Shutterstock

Ajánljuk még:

Ajánlott tartalmak

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Hozzászólások (0)

LegfrissebbTörlés
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Friss sztorik

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.