A kisgyermekek étrendjében a természetes, cukor- és édesítőszermentes alternatívák – főként a víz – beépítése a cél, és az egészség szempontjából biztosan ez bizonyul hosszú távon előnyösebbnek. De megkerülhetetlen a kérdés: mi a helyzet a rengeteg édesítőszeres élelmiszerrel? Vajon a mesterséges édesítőszerek tiltólistán vannak bizonyos kor alatt? Íme a részletek!

Mesterséges édesítőszerek: új ajánlás a kisgyermekeknek

Brit táplálkozástudományi szakértők legfrissebb ajánlása szerint kisgyermekek számára nem javasolt a mesterséges édesítőszereket tartalmazó italok fogyasztása. A Scientific Advisory Committee on Nutrition (SACN) legújabb irányelvei szerint a kisgyermekeket már korán meg kell tanítani arra, hogy szomjoltásra elsősorban vizet fogyasszanak, ahelyett, hogy a fogbarátnak kikiáltott, cukormentes, de mesterséges édesítőszerekkel készült italokat innák. 

Mik azok a mesterséges édesítőszerek?

A mesterséges édesítőszerek olyan anyagok, amelyek édes ízt biztosítanak kalória vagy cukor hozzáadása nélkül. Ezeket kifejezetten azért fejlesztették ki, hogy alternatívát nyújtsanak a cukorfogyasztásra, mivel a túlzott cukorbevitel hozzájárul olyan egészségügyi problémák kialakulásához, mint a fogszuvasodás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás vagy a különféle szív- és érrendszeri betegségek. A legismertebb mesterséges édesítőszerek közé tartozik az aszpartám, a szacharin, a szukralóz, a ciklamát, valamint a természetes eredetű stevia is, amely bár növényi eredetű, feldolgozása során mesterségesnek minősülhet.

Mesterségek édesítőszerek fogyasztása kisgyermekkorban

A mesterséges édesítőszerek szerepét és hatásait kisgyermekkorban egyre több szakértő vizsgálja, mivel ez az életszakasz kiemelten fontos az ízpreferenciák és az egészséges táplálkozási szokások kialakulásában. A SACN álláspontja szerint jelenleg nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a mesterséges édesítőszerek valóban csökkentenék a fogszuvasodás előfordulását a gyermekek körében. Bár a hozzáadott cukor csökkentése egészségesebb étrendhez vezethet, a bizottság mégis óvatosságot javasol a kisgyermekek esetében, több okból is:

• Az édes ízhez való korai hozzászokás megnehezítheti a későbbi átállást a természetes, kevésbé édes ételekre, és hosszú távon fokozhatja az édesség utáni vágyat.
• Nincsenek megbízható adatok arról, hogy a gyermekek pontosan mennyi mesterséges édesítőszert fogyasztanak a mindennapi étrendjükben, így nehéz megítélni a valós kockázatokat.
• A mesterséges édesítőszerek hosszú távú egészségügyi hatásai – különösen a fejlődő szervezetre – még nem teljesen ismertek, ezért további, átfogó kutatásokra van szükség.

A szakértők tehát nem a mesterséges édesítőszerek azonnali kizárását javasolják, hanem inkább a mértékletességet és a tudatosságot – különösen a korai életévekben, amikor a táplálkozási minták megalapozódnak.

Mire figyelmeztetnek a kutatók?

Prof. Robin May, a brit Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos tanácsadója hangsúlyozta, hogy az élelmiszeriparnak átláthatóvá kell tennie az édesítőszerek pontos mennyiségét a termékekben. Ez segítené a hatóságokat és a fogyasztókat is a tudatosabb választásban. Prof. Graham Finlayson, a Leeds-i Egyetem pszichobiológia professzora szerint indokolt az óvatosság, főként gyermekek esetében, de a jelenlegi bizonyítékok nem elegendőek ahhoz, hogy teljesen elvessük a mesterséges édesítőszereket, mint a cukorfogyasztás csökkentésének eszközét. Figyelmeztetett arra is, hogy túl gyors, megalapozatlan szabályozások akár többet árthatnak, mint használnak.

A Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA) közleményében megerősítette, hogy a mesterséges édesítőszerek biztonságosak, és szerepük lehet a lakosság cukorbevitelének csökkentésében. Támogatják a további hosszú távú, magas színvonalú kutatásokat, amelyek segítenek tisztázni ezeknek az anyagoknak a hatásait.

Hol találkozhatunk mesterséges édesítőszerekkel?

A mesterséges édesítőszerek nemcsak üdítőkben vannak jelen, hanem sok más mindennapi termékben is, például:

• a„Light” vagy „zero” üdítőitalokban,
• a cukormentes rágógumikban,
• a diabetikus édességekben,
• ízesített vizekben, sportitalokban,
• gyógyszerekben, étrend-kiegészítőkben.

A kulcs tehát az egyensúly: nem kell démonizálni a mesterséges édesítőszereket, de érdemes odafigyelni, hogy milyen mennyiségben és milyen életkorban építjük be őket az étrendbe. A tudomány fejlődésével és a további kutatásokkal pedig pontosabb képet kaphatunk a valódi hatásukról.

(Forrás: BBC)

Borítókép: Shutterstock