2025. május 6-án több mint 80 ezer diák tett írásbeli matematikaérettségit Magyarországon. A középszintű vizsgán 73 318-an vettek részt, míg emelt szinten 7 798-an vizsgáztak. Az idei matematikaérettségi kihívásokkal teli volt, de a diákok többsége sikeresen vette az akadályokat. Mutatjuk, milyen feladatokkal kellett szembenézniük a vizsgázóknak.
A tavaszi érettségi vizsgák a magyar nyelv és irodalom tantárggyal kezdődtek május 5-én, reggel 9 órakor, május 6-án pedig a matematikaérettségi következett a próbatételek sorában. A feladatok között szerepeltek halmazelméleti, gráfelméleti, vektorszámítási, százalékszámítási és valószínűségszámítási kérdések is. A diákok és szakértők is elmondták véleményüket a feladatokról.
FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Így épül fel a matematikaérettségi
A középszintű matematikaérettségi két részből állt. Az első részben 45 perc alatt 12 rövid, alapfogalmakat számonkérő feladatot kellett megoldani a diákoknak, amelyek között szerepeltek halmazelméleti, gráfelméleti és vektorszámítási kérdések. A vizsga második részében 135 perc állt a tanulók rendelkezésére. A feladatlap három, egyenként 9–14 pontos feladatból álló A részből, valamint három, egyenként 17 pontos feladatból álló B részből tevődött össze, utóbbiak közül kettőt kellett megoldani. Az első rész 30 pontos, a második részre pedig maximum 70 pontot kaphatnak a diákok.
Az emelt szintű vizsgát a diákok központilag írták meg. A vizsgázók öt feladatot kaptak, amelyekből négyet kellett kötelezően megoldaniuk. Az érettségizőknek egyértelműen kellett jelölniük, hogy melyik feladatot hagyja figyelmen kívül a javító tanár.
Ilyen volt az első rész
A 2025-ös feladatsor első részében halmazok, egyenletek a valós számok halmazán, gráfok és vektorok is szerepeltek, a diákoknak emellett térfogatot és mértani sorozat összegét is ki kellett számolniuk – írja az Eduline. A lap által megkérdezett szakértők szerint az első feladatlap hét feladata klasszikus matematikai mintapélda volt, ezek megoldása nem okozhatott problémát a tanulóknak. Hozzátették, hogy a vektoros és a koordináta-geometriás feladatot feltehetően nehezebbnek érezték az érettségizők, mert a Nemzeti alaptanterv változása miatt ez a téma esetleg kisebb fókuszt kapott a tanórákon.
Az utolsó, valószínűségszámításos feladatot azonban nehéznek találták a szakértők, és szerintük ennél a feladatnál sokan veszíthettek pontokat.
Ilyen volt a második rész
A második szakasz B részében a diákoknak kettő feladatot kellett választaniuk. Fontos, hogy egyértelműen jelöljék, melyikre esett a választás, másképp a dolgozatot javító pedagógus az utolsó feladatot nem veszi figyelembe. Ebben a részben az érettségizőknek egy egyenletet kellett megoldaniuk a valós számok halmazán, és téglalapkerületet is ki kellett számolniuk. Ezenkívül a négyszög szögei és a függvény jellemzése is előkerült a feladatsorban. A B részben pedig különféle szöveges példákat kellett megoldaniuk a diákoknak.
Hogyan osztályozzák a vizsgalapokat?
Az összesen megszerezhető 100 pontból az első részben 30-at, a második részben 70-et lehetett elérni. Az érdemjegyek az alábbiak szerint alakulnak.
- 80–100%: jeles (5)
- 60–79%: jó (4)
- 40–59%: közepes (3)
- 25–39%: elégséges (2)
- 0–24%: elégtelen (1)
Aki nem éri el a 24%-ot, de 12%-nál jobb eredménnyel teljesít, annak szóbeliznie kell. A szóbeli vizsgán egy egyszerű tételt kell bizonyítani, majd három számolásos példát kell megoldani.
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Hozzászólások (0)
Legfrissebb
Friss sztorik
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!
