Gianni és Miki több héten át járják az országot, és a határon túli magyar lakta részeket, hogy megtalálják a legjobb élelmiszereket. Az első adásban a két gasztroguru a kovászos kenyerek világába kalauzolja a nézőket, és vakteszten keresték a legfinomabbat a kézműves csodák közül. Hogy megkönnyítsük a dolgukat, a Mindmegette szerkesztősége több kenyeret előkóstolt és hármat kiválasztottunk Gianniéknak. A választásban segítségünkre volt a kovászos kenyér iparágnak újrateremtője, Vajda József, aki 2010-ben nyitotta meg családi pékségét a fővárosban.
Milyen egy jó kovászos kenyér?
A kovászos kenyér alapja a kovász, amiről nagyon kevesen tudják, hogy pontosan mi. A kovász valójában egy természetes élesztő- és baktériumkultúra, amely a lisztből és vízből „él” és dolgozik. Ez a mikroflóra felelős a kenyér kelesztéséért, az illatáért, az ízéért és a könnyed, lyukacsos állagért. Míg a boltban kapható élesztő gyorsan dolgozik, a kovász lassabb, de komplexebb ízt ad, és a kenyér sokkal tovább friss marad.
A kovász két fő összetevőből áll:
- lisztes alap – búza vagy rozsliszt, ami tápanyagot ad a mikroorganizmusoknak.
- víz – amely lehetővé teszi, hogy a baktériumok és az élesztő aktívak maradjanak.
Így ismered fel a jó kovászos kenyeret
Ha a kovászos kenyeret vásárolsz, ezekre figyelj:
- A kovászos kenyér héja legyen ropogós, belseje lyukacsos, de nem túl nedves.
- A jó kovászos kenyér illata enyhén savanykás, de kellemes, nem túl erős.
- Ha megnyomod a kenyeret, nem tapad össze: rugalmas, szellős a tésztája.
A videóból részletesen megtudhatod, hogy milyen tesztelési szempontokat javasolt a szakember, amik persze a vásárlásnál is jól jönnek:
Kenyérsütés: a kovász kihalt… és újra feléledt
A kovászos kenyér napjainkban újra reneszánszát éli, a pékségek kínálata pedig sosem volt még ilyen széles. A választék bősége azonban nem feltétlenül jelent egyet a minőséggel: sok esetben a „kovászos” elnevezés mögött egészen eltérő eljárások és eredmények húzódnak meg. Éppen ezért nem mindig könnyű eldönteni, melyik kenyér az, amely valóban a hagyományos értékeket képviseli, és melyik az, amely inkább csak nevében az.
Pedig a kovász készítése és használata nem új keletű dolog. Nagyszüleink számára természetes volt, hogy otthon kovászolnak, míg a szüleink generációja már egyre ritkábban találkozott ezzel a módszerrel. Az 1945 utáni időszakban a kovász fokozatosan kiszorult az élelmiszeriparból, és bár az otthoni konyhákban még egy ideig megmaradt, a ’80-as évekre onnan is szinte teljesen eltűnt. Legfeljebb kisebb falvakban, hagyományőrző családoknál élt tovább a tudás. Ennek oka nem a kovász értékének megkérdőjelezése volt, hanem az életmódunk átalakulása. A kovásszal törődni kell: időt, figyelmet és jelenlétet igényel. A modern hétköznapokban azonban egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy napokon át foglalkozzanak egyetlen kenyér elkészítésével. A mai kor egyik legjellemzőbb lenyomata éppen ez: mindenre kevés az időnk. A kovászos kenyér mostani újrafelfedezése ezért nemcsak gasztronómiai trend, hanem egyfajta visszatalálás is a lassabb, tudatosabb értékekhez.
Két szív, egy dobbanás
Gianni Annoni és Lizsicsár Miklós évek óta ismeri egymást, de ez az első alkalom, hogy közösen szerepelnek egy gasztrosorozatban. Mottójuk: Két szív, egy dobbanás.
– Igazán megtisztelő volt részt venni a műsorban, és együtt dolgozni Giannival és a stáb minden tagjával. Ezt a mottónk is tükrözi: két szív, egy dobbanás. Ezzel sokat találkoznak majd a nézők is – jegyezte meg Lizsicsár Miklós. – Jól szórakoztunk, miközben megértettük, mitől lesz jó egy kenyér, vagy finom egy sonka, és megismertük azokat a kedves, őszinte és elhivatott embereket, akik ezek mögött állnak és akik erre tették fel az életüket.
Az első adás a Hír TV-n február 22-én, 11:05-től lesz látható, a Mindmegette.hu-n pedig február 24.én, 16:30-tól.
Ajánlott tartalmak
Hozzászólások (0)
Friss sztorik
