Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a MindmegetteA nyári hőhullámok és az egyre gyakoribb aszályos időszakok komoly próbatétel elé állítják a kerteket, gyakori a kiégett fű látványa. Elég néhány csapadékmentes hét, és a gondosan ápolt gyep máris úgy festhet, mintha teljesen kiszáradt volna. Szerencsére a barna pázsit sokszor csak védekezik: a fűfélék egy része ilyenkor nyugalmi állapotba vonul, hogy átvészelje a kedvezőtlen időszakot. A kérdés inkább az, hogyan állapíthatjuk meg, hogy még menthető-e a gyep, és mit kell tenni a regenerálódás érdekében.
Mit jelent valójában a kiégett fű?
Sokan minden megsárgult vagy megbarnult pázsitot kiégett gyepnek neveznek, pedig nagy különbség van a kiszáradt, de még élő, illetve a teljesen elhalt növényzet között. Vízhiány esetén a fű először lelassítja a növekedését, bezárja a légzőnyílásait, és szinte energiatakarékos üzemmódba kapcsol. A levelek ilyenkor elszáradhatnak, de a gyökérzet és a gyökérnyak még életben maradhat. Ezt nevezzük nyugalmi állapotnak. Ha azonban a szárazság túl sokáig tart, a gyökerek is elpusztulnak, és a gyep már nem képes regenerálódni.
Ezek a jelek árulkodnak arról, hogy a gyep szomjazik
A fű jóval az elsárgulás előtt figyelmeztet arra, hogy vízre van szüksége.
- Az első tünet, hogy elveszíti élénkzöld színét, és szürkészöld árnyalatot vesz fel. A levélpengék összepöndörödnek, hogy kevesebb vizet párologtassanak.
- A következő figyelmeztető jel, amikor a fű már nem áll vissza, ha rálépünk: a lábnyom vagy a fűnyíró kereke hosszú ideig látható marad. Ezután következik a sárgulás, majd a barnulás.
- A barna gyep még mindig nem feltétlenül halott. A legsúlyosabb állapotot az jelzi, amikor a fű szalmaszerűvé válik, könnyedén kihúzható a talajból, és a gyökerek is teljesen kiszáradtak.
Mikor és hogyan lehet megmenteni a kiégett füvet?
A legjobb idő a beavatkozásra akkor van, amikor a gyep még csak szürkészöld, illetve a lábnyomok sokáig megmaradnak benne. Ilyenkor néhány nap alatt látványosan regenerálódhat. Ha már sárgul, még mindig jó eséllyel megmenthető, de a felépülés hosszabb időt vesz igénybe. A barna gyepnél pedig türelemre van szükség: először a gyökérzetnek kell újra működésbe lépnie.
Mennyi vizet igényel a regenerálódó gyep?
A napi néhány perces locsolás nem segít, sőt hosszú távon inkább árt, mert sekély gyökérzet kialakulásához vezet. Egy egészséges pázsitnak hetente nagyjából 25–40 milliméter, vagyis négyzetméterenként 25–40 liter vízre van szüksége. A kiszáradt gyep első heteiben ezt az adagot célszerű több részletben kijuttatni úgy, hogy a talaj mélyebb rétegei is átnedvesedjenek.
Ha a gyep még életben van, általában ez a folyamat figyelhető meg:
- az első 2–4 napban alig látható változás;
- egy hét után megjelennek az első zöld hajtások;
- két hét múlva a legtöbb életképes fű már jelentősen kizöldül;
- három-négy hét alatt a gyep közel teljesen helyreállhat.
Ha azonban három hét rendszeres öntözés után sem jelennek meg új hajtások, nagy valószínűséggel a fű elpusztult.
Honnan tudható, hogy már nem menthető?
Érdemes néhány barna fűcsomót óvatosan kihúzni. Ha a tövek erősen kapaszkodnak a talajba, jó eséllyel még élnek. Ha viszont könnyen kijönnek, a gyökerek porladnak vagy teljesen szárazak, akkor már nincs esély a regenerálódásra. Öntözés után két-három héttel is érdemes megvizsgálni a gyepet. Ha sehol sem jelennek meg friss zöld levelek, elérkezett az ideje a felülvetésnek vagy akár a teljes újravetésnek.
Mikor elég a felülvetés?
Ha a gyep legalább fele életképes maradt, általában elegendő a felülvetés. Ehhez először gereblyével lazítsuk fel az elszáradt részeket, enyhén karcoljuk meg a talaj felszínét, majd szórjunk ki új fűmagot. A vetés után a talajt folyamatosan nedvesen kell tartani egészen addig, amíg a fiatal fűszálak el nem érik a 4–5 centiméteres magasságot. Ha azonban a terület nagy része teljesen elhalt, célszerű új gyepet telepíteni.
Ha kiégett a fű...
- Ha a kiégett fű területe nagymértékben károsodott vagy üres foltokkal rendelkezik, sajnos csak a füvesítés jelenthet megoldást. Első lépésként vágjuk le a füvet, de ne vágjuk túl rövidre a szálakat, hiszen ettől szintén megsérülhet a növény.
- A fűnyírás után forgassuk át a talaj felső 4-5 centiméterét, majd szedjük ki a talajból a törmeléket és az elhalt fűcsomókat. Simítsuk el a felületet, hogy megszűnjenek azok a részek, ahol az esőzés vagy öntözés során kijuttatott felesleges víz összegyűlhet.
- Utolsó lépésként bőségesen szórjuk el a fűmagokat az előkészített talajba. Fontos, hogy ezen a területen legalább négy hétig ne nyírjuk a füvet, különben nem tudnak kellőképpen megerősödni a friss szálak.
- Válasszunk olyan fűmagot, amelyik jobban viseli a szárazságot, így a kánikula idején is hamarabb tud regenerálódni. Azt is vegyük számításba, hogy mennyire fogjuk igénybe venni a gyepfelületet. Ha gyerekek is aktívan használják, érdemes strapabíróbb magkeveréket vásárolni.
- A vetés során figyeljünk arra, hogy ne szórjuk túl közel egymáshoz a magokat. Ha túl közel kerülnek egymáshoz, akkor kezdetben igen szépek, de aztán folyamatosan harcolniuk kell egymással a vízért, a fényért, a tápanyagokért, majd pedig egy részük elpusztul. Az ilyen területeken a fű gyenge vagy vékony lehet, könnyen megbetegszik.
- A mag csak akkor csírázik ki, ha rendszeresen öntözzük, ezért legalább naponta egyszer alaposan öntözzük meg úgy, hogy egészen a gyökerekig eljusson a víz. Addig locsoljuk, amíg a fű legalább 4- 5 cm magasra nem nő. Kerüljük a túlzott öntözést, ezzel megelőzhetjük a penész és a betegségek kialakulását.
Nem minden fű bírja ugyanúgy a forróságot
A különböző pázsitfüvek szárazságtűrése jelentősen eltér. A legellenállóbbak közé tartoznak a nádképű csenkeszek, amelyek mély gyökérzetüknek köszönhetően hosszabb ideig viselik a vízhiányt. Jól teljesít a vörös csenkesz és a juhcsenkesz is, míg a réti perje közepes szárazságtűrésű, viszont jól regenerálódik. Az angolperje gyorsan fejlődik és szép pázsitot ad, ugyanakkor forró, száraz nyarakon könnyebben károsodik. A korszerű fűmagkeverékek ezért több faj kombinációját tartalmazzák, hogy egyszerre legyenek mutatósak és ellenállók.
A természetes gyep sokszor jobban viseli az aszályt
Ha egy területet nem vetnek be fűmaggal, hanem rendszeresen kaszálják, idővel magától is kialakulhat rajta természetes növénytakaró. Először gyomok jelennek meg, majd fokozatosan különböző évelő fűfélék és más növények veszik át a helyüket. Az ilyen gyepek általában jobban tűrik a szárazságot, mert többféle növény alkotja őket. A különböző fajok eltérő mélységből veszik fel a vizet, a talaj több szerves anyagot tartalmaz, lassabban szárad ki, és ha egyes növények megsínylik a forróságot, mások továbbra is zöldek maradnak. Bár egy természetes gyep sosem lesz olyan egységes látványú, mint a díszpázsit, cserébe jóval ellenállóbb a szélsőséges időjárással szemben, és sokkal gazdagabb élővilágnak ad otthont.
Fűnyírás okosan
Ahhoz, hogy örömmel töltsön el a kerted látványa, gondozni, ápolni kell a növényeket. Sajnos a fű sem lesz szép és egészséges, ha nem gondozod rendszeresen. Arról, hogy hogyan érdemes füvet nyírni, ebben a cikkünkben olvashatsz. Ha pedig szükséged van egy szuper fűnyíróra, ne habozz, szerezd be most!
(Forrás)
Ajánlott tartalmak
Hozzászólások (0)
Friss sztorik
