A kávézacc értékes tápanyagokat – például nitrogént, foszfort, káliumot és magnéziumot – tartalmaz, így sokan szívesen használják komposztálásra vagy közvetlenül a növények földjére szórva. A kávé enyhén savas kémhatása ideális lehet az acidofil, azaz savanyú talajt kedvelő növények (például áfonya, hortenzia, páfrány) számára. Emellett a csigák és más talajlakók távol tartásában is segíthet. Vannak azonban olyan növények, amelyek nem szeretik és nem viselik jól a kávézaccos gondoskodást.

Kávézacc: mi lehet a baj?

• Néha egyszerűen túl savanyúvá teszi a talajt, amit nem minden növény szeret. A lúgos vagy semleges pH-t igénylő fajtáknál a kávézacc lelassíthatja a tápanyagok felszívódását, ezáltal visszafogja a növekedést, sőt, a levelek elsárgulhatnak vagy lehullhatnak.
• Bár a lefőzött kávézaccban jóval kevesebb koffein van, mint a friss kávéban, még ez a kis mennyiség is negatív hatással lehet az érzékenyebb növényekre. A koffein csökkentheti a magok csírázóképességét, gátolhatja a gyökérképződést, és zavarhatja a talaj mikroflóráját is – különösen a fiatal, fejlődő növényeknél.
• Ha a kávézaccot nem hagyjuk teljesen kiszáradni, nedves állapotban könnyen elősegítheti a gombás betegségek kialakulását, főleg beltéri növényeknél.

Ezekre a növényekre soha ne szórj kávézaccot

• Levendula – Lúgos, jól szellőző talajt igényel.
• Zsálya – Nem viseli el a savas közeget.
• Rozmaring – A meszes talajt kedveli.
• Káposztafélék (pl. kelkáposzta, brokkoli) – Rosszul reagálnak a savanyításra.
• Sárgarépa és cékla – A csírázás lassabb, a fejlődés nehezített lehet.
• Árvácska, szegfű – Lúgosabb környezetet igényelnek a virágzáshoz.
• Mák – A túl savas talaj visszafogja a virágképződést.
• Paradicsom – A fiatal palánták különösen érzékenyek a koffeinre.
• Körte, alma, őszibarack – A gyümölcsfák inkább lúgos talajban fejlődnek jól.

Mit használj kávézacc helyett?

Ha a növényed nem bírja a kávézaccot, ezek a természetes alternatívák sokkal jobb választások lehetnek:

• Fahamu – Ideális lúgkedvelő növényekhez (pl. levendula, rozmaring).
• Zöldségfőzőlé (só nélkül) – Mikroelemeket biztosít, nem savanyítja a talajt.
• Tojáshéj – Apróra törve kalciummal dúsítja a talajt, emeli a pH-t.
• Csalánlé – Kiváló növénytápláló a kertbe.
• Komposzt – Sokoldalú, jól szabályozható természetes tápanyagforrás.

Mi mindenre jó a kávézacc?

• A reggeli kávézás után a zaccot összekeverheted egy kevés kókuszolajjal és barna cukorral. A kíméletes arcradírtól érezhetően selymesebb lesz a bőröd.
• Van egy cserépkályhád vagy kandallód, de utálod takarítani? Nem fog porozni a hamu, ha nedves kávézaccot szórsz rá, ami a füstszagot is elveszi.
• A kávézacc a hűtőben is hatásos: semlegesíti a szagokat.
• Természetes színezőanyagot szolgáltat, ha felöntöd forró vízzel. Szépiabarnára festi a belehelyezett textilt vagy papírt.
• A kávézacc elveszi a macskák kedvét, hogy a kertbe járjanak pisilni. Szárított narancshéjdarabkákkal összekeverve szórd a veszélyeztetett helyekre! Önmagában a növények töve köré kiszórva hangyák és csigák ellen is kipróbálhatod.

(Kiemelt fotó: Shutterstock)