Konyhai bakiból született, ma milliók rajonganak ezért az édességért

A bálokon, mulatságokon nemcsak díszes ruhakölteményekkel, hanem a magyar konyha klasszikus receptjeivel is találkozhatunk. A legtöbb helyen ilyenkor a zsíros és laktató ételeké a főszerep, hiszen a néphiedelem szerint így lesz jó a termés, az állatok pedig kövérre híznak. Az Északi-középhegység falvaiban húst, pogácsát, friss töpörtyűt, kolbászt és káposztát kínálnak farsang idején, de a bőséges kínálatban természetesen sehol sem hiányozhat a farsangi időszak jellegzetes finomsága, a fánk, amelynek sok helyen mágikus erőt tulajdonítottak. Mindezt annyira komolyan vették, hogy az első süteményt kiszárították, porrá törték, majd később gyógyszerként a beteg állatok ételébe keverték.

Így lett a fánk a királyi lakomák része

A história úgy tartja, hogy a XVIII. században Marie Antoinette meglógott egy udvari álarcosbálról és csatlakozott az utcán összegyűlt néphez. Marie a felvonulás közben megéhezett, így az egyik utcai árustól vett egy fánkot, ami annyira ízlett neki, hogy az egész kosárnyi fánkot felvásárolta a kereskedőtől. Később a fánkkészítőt az udvarba hívta és a konyha alkalmazottja lett. Azt mondják, hogy ettől a pillanattól kezdve volt a királyi lakomák része ez a finomság.

Véletlenül került a fánktészta az olajba

Egy másik szellemes krónika szerint ez az édesség egy bécsi pékségből származik. Amikor elhunyt a tulajdonosa, felesége vette át a pékség vezetését, akire reggelente rendszeresen hosszú időt kellett várniuk a vendégeknek, ebből pedig gyakran feszültség is keletkezett. Erre válaszként Krapfenné, a megboldogult pék asszonya egy darab kenyértésztát az egyik vendég fejéhez akart vágni. A tészta azonban rossz irányba repült, és a sistergő olajban landolt. Az illata azonnal megtetszett a vevőknek, így a véletlennek köszönhetően megszületett az első fánk. 

Fánkok a világból

Magyarországon a fánk a XIX. században terjedt el. Egyre több helyen vált szokássá, hogy vízkereszttől az egészen hamvazószerdáig tartó farsangi időszak alatt ez a nyalánkság is az asztalra kerüljön. A csöröge és a farsangi vagy szalagos fánk száz százalékban hazai süteménynek számít, de ennek ellenére más nemzeteknél is megtalálhatjuk különböző formákban. 

• Szilveszterkor a berlini cukrászdák kínálatából nem hiányozhat a Berliner Pfannkuchen, amit lekvárral töltve és cukorral bevonva kínálnak. 
• Svájcban nagy és lapos, igen ropogós, csörögére emlékeztető fánkot készítenek.
• Rómában Szent József napját ünneplik fritella (vagyis fánk) sütéssel. Ott a leves után eszik üresen, ám ha már valamilyen krémmel is megtöltik, akkor bigne a neve.

Süssünk farsangi fánkot!

Sokan megőrülnek érte, mégsem sütnek fánkot, mert úgy gondolják, hogy túlságosan időigényes és bonyolult. Pedig ha megismerjük a fánksütés csínját-bínját, akkor hamar rájövünk, hogy nem is akkora ördöngősség.

Farsangi szalagos fánk

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 2 dl tej
• 4 dkg porcukor
• 3 dkg élesztő
• 4 db tojássárgája
• 6 dkg vaj
• 1 tk vanília kivonat
• 1 ek rumaroma
• 1 db citrom (reszelt héja)
• 1 csipet só
• olaj

Elkészítés:

1. A szalagos fánk elkészítéséhez a lisztet egy nagyobb tálba tesszük. A közepébe lyukat fúrunk, és beleöntjük a langyos tejet.
2. A tejbe tesszük a porcukor felét, majd belemorzsoljuk az élesztőt, és rátesszük a maradék porcukrot.
3. Hozzáadjuk a tojássárgákat, a felolvasztott vajat, a vaníliakivonatot, a rumot és a sót. Összedolgozzuk, és addig gyúrjuk, amíg sima tésztát kapunk.
4. Letakarjuk egy konyharuhával, és meleg helyen 1 óra alatt a duplájára kelesztjük.
5. Ha megkelt, lisztezett felületen ujjnyi vastagságúra nyújtjuk, és köröket szaggatunk belőle. Ezután letakarva további 15 percig pihentetjük.
6. Egy mélyebb serpenyőben annyi olajat hevítünk, hogy a fánkok „derekáig” érjen, vagyis ne érjenek majd a serpenyő aljára sütés közben.
7. A fánkok közepét benyomjuk, majd kis adagokban, a lyukas oldalukkal lefelé sütni kezdjük, és lefedjük.
8. Ha megsültek, megfordítjuk, és fedő nélkül készre sütjük. A megsült fánkokat papírtörlőre szedjük, majd ízlés szerint porcukorral és lekvárral tálaljuk.

Nézd meg videósan, hogyan készül a farsangi fánk!

Fánk pofonegyszerűen

Ha esetleg valaki tart a kelt tésztától, és ez az egyetlen oka annak, hogy nem készít otthon fánkot, mostantól ez a probléma is elhárult. Nem kell lemondani erről a szuper farsangi desszertről, hiszen itt egy sütőporral készül verzió, ami pillanatok alatt elkészíthető és gyakorlatilag elronthatatlan. Gyerekjátéknak is nevezhetnénk, de a forró olaj miatt ezt mégsem tesszük. Szóval kezdők bátran próbálkozzanak vele, de a gyerekek legfeljebb a tészta kikeverésében segédkezzenek.

Tölthető és tunkolható

Minden fánkra igaz, hogy valamilyen mártással, lekvárral vagy töltelékkel az igazi. Legnépszerűbb kísérő a baracklekvár, amit gazdagíthatunk kevés rummal vagy rumaromával, de nagyon finom hozzá más fanyar dzsem is. A meggy vagy a ribizli is kiválóan működik, de édesszájúak készíthetnek hozzá vaníliasodót, csokiszószt vagy karamellöntetet is. Ha töltelékben gondolkozunk, azt sütés után nyomjuk bele habzsákkal. Szinte bármilyen krém kerülhet bele! Legyen az gesztenyerém, csokikrém vagy bármilyen lekvár, ezekkel tuti nem lőhetünk mellé. Fontos, hogy ne legyen túl darabos, hanem inkább folyós, hogy könnyen a kisült süteménybe nyomhassuk.

Ezeket a fánk recepteket is próbáld ki!