Ez az a jelenség a desszertgyomor, amiről most kiderült, hogy azok az idegsejtek felelnek érte, amelyek magát a jóllakottságot jelzik.
Bár természetesen nincs külön desszertgyomrunk, a jelenség mögött valós biológiai és pszichológiai folyamatok állnak. A teltségérzetet a gyomor feszülése és az agyban termelődő hormonok szabályozzák. Egy kiadós főétkezés után a szervezet azt az üzenetet küldi az agynak, hogy tele van, és nincs szüksége több ételre. Azonban a desszertek, amelyek gyakran magas cukor- és zsírtartalmúak, egy új ingert jelentenek az agy számára.
Ezt a folyamatot érzékszervi specifikus telítettségnek nevezik: amikor egy bizonyos típusú ételből jóllakunk, az adott ízek már nem vonzanak minket, viszont egy teljesen más ízvilág – például az édes – újra feléleszti az étvágyunkat.
A desszertgyomor tehát nem a hasunkban, hanem az agyunkban van.
Az édes íz kedvelése nem véletlen: az evolúció során az emberi szervezet megtanulta, hogy az édes ételek általában energiában gazdagok, így előnyös volt elfogyasztani őket, amikor csak lehetőség nyílt rá. A modern világban, ahol bőségesen rendelkezésünkre áll mindenféle élelmiszer, ez a természetes ösztön továbbra is működik, még akkor is, ha valójában már nincs szükségünk több kalóriára.
A desszertek iránti vágy nem csupán biológiai okokra vezethető vissza. Gyakran társítjuk az édességeket jutalommal, boldogsággal vagy akár nosztalgikus emlékekkel, ami miatt nehezebb nekik ellenállni. Egy finom sütemény vagy fagylalt elfogyasztása érzelmi kielégülést is nyújthat, ami tovább erősíti a desszert utáni vágyat.
Ha szeretnénk tudatosabban étkezni, könnyen meg tudjuk tenni:
A kutatók először egereken végeztek vizsgálatokat, és meglepő módon kiderült, hogy ezek az állatok ugyanúgy viselkednek, mint mi: ha édességhez jutnak, még akkor is habzsolnak, ha egyébként már tele vannak. A kísérletek során az agyukban lévő POMC nevű idegsejtek aktiválódtak a cukor hatására, és az állatok hirtelen újra éhesnek érezték magukat, ugyanis az idegsejtek aktivitása egyszerűen megnövelte az étvágyukat.
A tudósok azt is felfedezték, hogy ez az agyi reakció kizárólag cukorra jelentkezik – ha a jóllakott egerek sima ételt vagy zsíros falatokat kaptak, nem indult be ez a folyamat. Ráadásul az idegsejtek már akkor aktiválódtak, amikor az egerek megérezték a cukor ízét, tehát nem is kellett lenyelniük az édességet ahhoz, hogy újra éhesek legyenek; a cukor elfogyasztásával aztán fokozódott az aktivitás. Az emberi agy is hasonlóan működik. A kutatók embereken is elvégeztek egy kísérletet: az önkéntesek cukros oldatot kaptak egy szívószálon keresztül, miközben mérték az agyi aktivitásukat. Az eredmények szerint pontosan ugyanaz az agyi régió aktiválódott, mint az egereknél, és ugyanott találhatók az úgynevezett opiát-receptorok, amelyek a jóllakottságot és a jutalomérzetet egyaránt szabályozzák.
Ezek után joggal merül fel bennünk a kérdés, hogy van-e olyan időpont, amikor bátran falhatunk a kedvenc sütinkből, csokinkból. Nos, igen: állítólag ahhoz, hogy a cukros ételek elfogyasztásával termelődő boldogsághormon, a dopamin hatását maximálisan kiélvezhessük, és ez a legkevesebb negatív hatással legyen a szervezetünkre, a legjobb, ha az adott édességet ebéd után, desszertként fogyasztjuk el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.