A durián elsősorban Thaiföldön, Malajziában, Indonéziában és Vietnámban őshonos és termesztett növény. A durián fa akár 40–50 méter magasra is megnőhet, és csak több év után hoz termést. A durian gyümölcs mérete akár egy kisebb dinnyéével is vetekedhet, vastag, tüskés héja pedig első ránézésre inkább fegyvernek, mint desszertnek tűnik. Belül azonban puha, krémes állagú, sárgás hús rejtőzik, amelyet sokan a „gyümölcsök királyának” neveznek. A gyümölcs rendkívül érzékeny a környezeti feltételekre: meleg, párás klímát és bőséges csapadékot igényel, ezért Európában nem termeszthető.

Durian: Délkelet-Ázsiából Magyarországra
Friss duriánt ritkán találunk itthon, mivel gyorsan romlik és erős szaga miatt a szállítása is problémás. (Kínába viszont óriási mennyiséget szállítanak, az ottani fogyasztók elképesztő mennyiségben igénylik a duriánt.) A gyümölcsöt általában még éretlenül szedik le, majd hűtött körülmények között, repülővel szállítják Európába. Gyakrabban találkozhatunk feldolgozott formában: fagyasztva, püréként vagy durián por alakjában, amelyet édességekhez, süteményekhez használnak.
A durián hírnevét leginkább az illatának köszönheti. A büdös durián gyümölcs kifejezést nem véletlenül használják sokan: szagát gyakran hasonlítják romlott hagymához, kénhez vagy érett sajthoz. Ennek oka a gyümölcsben található kéntartalmú vegyületek sokasága. Olyannyira intenzív az illata, hogy több ázsiai országban tilos duriánt bevinni zárt helyre, szállodákba, tömegközlekedési eszközökre vagy repülőterekre.
Milyen a durián íze?
A meglepő az, hogy a durian íze egyáltalán nem olyan, mint az illata. A rajongók szerint édes, vaníliás, mandulás, néha karamellre emlékeztető, krémes állagú finomság. Mások viszont nem tudnak elvonatkoztatni a szagtól, így számukra az ízélmény is taszító. Egy biztos: a durián megkóstolása valódi gasztronómiai kihívás.
Mire használják a duriánt?
Délkelet-Ázsiában a duriánt frissen fogyasztják, de rengeteg étel és desszert alapja is. Készül belőle fagylalt, sütemény, palacsinta, turmix, sőt egyes helyeken sós ételekhez is adják. A durián por népszerű alapanyag cukrászatokban, mert koncentrált ízt ad, miközben könnyebben kezelhető, mint a friss gyümölcs.
A durian fruit sok hasznos tápanyagot tartalmaz: gazdag rostokban, vitaminokban (különösen B-vitaminokban) és ásványi anyagokban. Magas energiatartalma miatt azonban mértékkel ajánlott fogyasztani.
Duriánkrémes piskótatekercs
Hozzávalók (kb. 8 szelethez)
A piskótához:
- 4 db tojás
- 10 dkg cukor
- 1 cs. vaníliás cukor
- 10 dkg finomliszt
- 1 tk. sütőpor
- 2 ek. étolaj
- 1 csipet só
A krémhez:
- 2 dl habtejszín
- 2 ek. porcukor
- 1–2 tk. durián por (ízlés szerint)
- 10 dkg mascarpone

Elkészítés:
- A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéket egy csipet sóval kemény habbá verjük.
- A tojássárgákat habosra keverjük a cukorral és a vaníliás cukorral, majd hozzáadjuk az olajat.
- A lisztet elkeverjük a sütőporral, és óvatosan a tojássárgás masszához keverjük.
- Végül lazán beledolgozzuk a tojáshabot.
- A tésztát sütőpapírral bélelt, kb. 30×40 cm-es tepsibe simítjuk, és 180 °C-ra előmelegített sütőben 10–12 percig sütjük
- A megsült piskótát enyhén cukrozott sütőpapírra borítjuk, majd még melegen feltekerjük és hagyjuk kihűlni.
- Közben elkészítjük a krémet: a hideg tejszínt kemény habbá verjük a porcukorral. Belekeverjük a durián port és a mascarponét.
- A kihűlt piskótát megkenjük a krémmel, szorosan visszatekerjük, majd fóliába csomagolva legalább 1 órára a hűtőbe tesszük.
A durián nem való mindenkinek, de aki nyitott az új ízekre, annak igazi élményt jelenthet. Akár frissen, akár feldolgozott formában találkozunk vele, egy biztos: a durian gyümölcsöt egyszer az életben érdemes kipróbálni – ha másért nem, hogy eldönthessük, melyik táborba tartozunk.
Tipp: Ha „kezdő duriános” vagy, először csak 1 teáskanál durián port használj. Egy csipet fahéj vagy kardamom nagyon szépen kerekíti az ízt.












