Kortyokba zárt kockázat – már ilyen kis mennyiségű alkohol is növelheti a demencia esélyét

Egy friss neurológiai kutatás szerint már heti 8 alkoholos ital is hozzájárulhat az agy szerkezetének romlásához és a demencia kialakulásához. A tanulmány agyboncolások alapján vizsgálta az alkohol hosszú távú hatását, és riasztó következtetésekre jutott. De mit jelent ez ránk nézve? És mennyi ital a túl sok?
A Neurology szaklapban megjelent tanulmányban 1781 idős ember agyát vizsgálták meg haláluk után, és azt találták, hogy azoknál, akik hetente nyolc vagy több alkoholt fogyasztottak, nagyobb arányban jelentkeztek olyan agyi elváltozások, amelyek az Alzheimer-kórhoz és más demenciás megbetegedésekhez köthetők. Az egyik kulcsfontosságú elváltozás a hyalin arteriolosclerosis, amely során az agyi erek beszűkülnek, faluk megvastagodik, elvesztik rugalmasságukat. Ennek eredményeként az agy vérellátása romlik, ami hosszú távon memóriaromláshoz, gondolkodási zavarokhoz vezethet. Súlyosabb esetekben az úgynevezett tau-gubancok is megjelennek – ezek a fehérjecsomók szintén az Alzheimer-kór egyik legfőbb jellemzői. A tanulmány szerint a rendszeres nagyivók 41 százalékkal nagyobb eséllyel rendelkeztek ilyen jelzőkkel.
Az amerikai egészségügyi ajánlások szerint a nőknek naponta legfeljebb egy, a férfiaknak legfeljebb két alkoholos ital javasolt – ez heti 7, illetve 14 italt jelentene maximum. A mostani tanulmány szerint azonban már heti nyolc ital is a „veszélyzónába” sorolható, különösen, ha az hosszabb távon rendszeresen történik.
Érdekesség, hogy a korábbi nagyivók (akik később abbahagyták az ivást) agya sem felejtett: náluk még magasabb volt az elváltozások aránya, és alacsonyabb agytömeghez, rosszabb kognitív képességekhez kötötték az alkoholfogyasztást. Ugyanakkor biztató, hogy az alkohol elhagyása csökkentheti a további károsodás esélyét.
Az alkohol hatása az egészségre régóta vita tárgya a tudományos közösségben. Egyes kutatások szerint kis mennyiségben (pl. napi egy pohár bor) jótékony lehet a szív- és érrendszerre, mások viszont épp az ellenkezőjét állítják: nincs olyan dózis, amely teljesen kockázatmentes lenne.
A WHO például 2023 óta azt kommunikálja, hogy nincs biztonságos mértékű alkoholfogyasztás. A szervezet szerint az alkohol nemcsak az agyat, hanem a májat, a szívet, sőt a daganatos betegségek kockázatát is növeli. További megdöbbentő adat: a tanulmány szerint a nagyivók átlagosan 13 évvel korábban haltak meg, mint a teljesen absztinens emberek.
A kutatás szerzői és szakértők is hangsúlyozzák: a lényeg nem feltétlenül a teljes tiltás, hanem a tudatosság, az önismeret és a mértékletesség. Fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, milyen gyakran és mennyit iszik – és miért. A legfontosabb kérdés nem feltétlenül az, hogy „iszom-e alkoholt?”, hanem az: „Van-e egészséges kapcsolatom az alkohollal?” Az ilyen tanulmányok nem pánikot kelteni akarnak, hanem rávilágítani arra, hogy az évtizedeken át tartó szokások mély nyomot hagyhatnak a testünkön – különösen az agyunkon, amit egész életünk során használunk.
Tudtad?
Fontos tisztázni, mert sokan összekeverik a két fogalmat. Röviden: az Alzheimer-kór a demencia egyik típusa, de nem az egyetlen.
A demencia egy olyan tünetegyüttes, amely többféle betegség következtében alakulhat ki. Tehát nem egy konkrét betegség, hanem sokféle idegrendszeri állapot gyűjtőneve, amelyek rontják az agy működését. Tünetei:
Az Alzheimer-kór az egyik legismertebb és leggyakoribb oka a demenciának – az esetek kb. 60-80%-át ez teszi ki. Jellemzői:
(Kiemelt fotó: Shutterstock)
(Forrás)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.