Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a MindmegetteKevesebb felesleges fólia, újrahasználható dobozok, nagyobb kiszerelésű kozmetikumok és szigorúbb szabályok az élelmiszerekkel érintkező csomagolásokra – az Európai Unió új csomagolási rendelete szerdától él. Hogyan csomagolják be az élelmiszereket, milyen csomagolóanyagokat használnak a boltokban, éttermekben és szállodákban a jövőben, és mindebből mit veszünk észre mi, vásárlók? Ennek jártunk utána.
2026. augusztus 12-től alkalmazni kell az Európai Unió új, csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendeletét, vagyis a röviden csak PPWR-ként emlegetett szabályozást. A név az angol Packaging and Packaging Waste Regulation rövidítése. A cél meglehetősen egyszerűen megfogalmazható: az EU kevesebb csomagolási hulladékot szeretne, azt szeretné, hogy a csomagolások könnyebben újrahasznosíthatók legyenek, több csomagolást lehessen újra felhasználni, és minél kevesebb felesleges anyag kerüljön a termékekre. A rendelet ezért nemcsak a műanyagokra vonatkozik: mindenféle csomagolást érint, anyagától és eredetétől függetlenül. A csomagolóanyagokat érintő változás azonban nem azt jelenti, hogy augusztus 12-én egyik napról a másikra eltűnik a boltokból a a zsugorfóliás víz, vagy hogy másnap már minden szállodában nagy adagolós sampon várja a vendégeket. A PPWR egy több év alatt fokozatosan életbe lépő szabályrendszer. Az első fontos dátum most, 2026. augusztus 12., de számos látványos változás csak 2027-től, 2028-tól, 2029-től vagy 2030-tól következik.
Miért van szükség új csomagolási szabályokra?
Az Európai Unióban egyre több csomagolási hulladék keletkezik, miközben az újrahasználat és az újrahasznosítás aránya nem elég magas. A PPWR ezért a csomagolás teljes életciklusát igyekszik szabályozni: azt is, hogyan tervezzék meg, milyen anyagból készüljön, mennyi legyen belőle, hogyan lehessen újrahasznosítani, és mi történjen vele, amikor hulladékká válik.
Vagyis a rendelet egyik fontos üzenete: ne csak azt nézzük, hogy egy csomagolás kidobás után újrahasznosítható-e, hanem már a tervezéskor gondoljunk arra, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen.
Ez például azt is jelentheti, hogy a jövőben kevésbé lesz elfogadható a szükségtelenül nagy doboz, amelyben egy apró termék „lötyög”, vagy az a csomagolás, amelyben sokkal több az üres hely, mint amennyire a termék védelméhez ténylegesen szükség van. 2030-tól az e-kereskedelmi, szállítási és gyűjtőcsomagolásoknál főszabályként legfeljebb 50 százalék lehet a csomagolási tér üres része, a részletes számítási módszert azonban később határozzák meg.
Csomagolási rendelet 2026: szigorúbb szabályok az „örök vegyi anyagokra”
Az augusztus 12-én alkalmazandó egyik konkrét új előírás az élelmiszerrel érintkező csomagolásokat érinti. Itt kerülnek képbe a PFAS-vegyületek, vagyis a per- és polifluoralkil anyagok. Ezeket a köznyelvben gyakran „örök vegyi anyagoknak” nevezik, mert a bennük található rendkívül erős szén–fluor kötések miatt nagyon nehezen bomlanak le. A PFAS-vegyületek nagy csoportot alkotnak, és számos olyan tulajdonságuk van, ami ipari szempontból hasznos: ellenállnak többek között a zsírnak, az olajnak, a víznek és a hőnek. Éppen ezért korábban olyan csomagolásoknál is alkalmaztak ilyen anyagokat, amelyeknek például egy zsíros ételt kellett úgy megtartaniuk, hogy a csomagolás ne ázzon át.
Az új szabályozás 2026. augusztus 12-től határértékeket állapít meg az élelmiszerrel érintkező csomagolások PFAS-tartalmára. A rendelet szerint meghatározott koncentráció elérése vagy meghaladása esetén az ilyen csomagolás nem hozható forgalomba. A szabály három különböző mérési küszöböt határoz meg: 25 ppb-t egyes PFAS-ok esetében, 250 ppb-t az összes célzottan mért PFAS-ra, illetve 50 ppm-et a PFAS-ok teljes körére.
Mit jelent ez nekünk, vásárlóknak?
Nem azt, hogy minden pizzásdobozban eddig veszélyes mennyiségű vegyszer volt, és mostantól tilos pizzát venni. A változás elsősorban azt jelenti, hogy a gyártóknak és az érintett vállalkozásoknak ellenőrizniük kell, hogy az általuk használt csomagolóanyag megfelel-e az új követelményeknek. Az Indexnek Antretter Erzsébet, a Niveus adótanácsadási üzletágának vezetője arról beszélt, hogy a hétköznapokban elsősorban a zsíros vagy nedves élelmiszerekkel érintkező, kezelt papír- és kartoncsomagolások lehetnek érintettek.
Ezeket a csomagolásokat érinti a változás:
- gyorséttermi papírdobozok,
- zsírálló csomagolópapírok,
- mikrós popcorn zacskói,
- pizzásdobozok,
- mozis papírpoharak,
- vaj csomagolópapírja.
A szakértő szerint a változás nem egyik napról a másikra lesz látványos. Az augusztus 12. előtt már forgalomba hozott készleteket nem kell visszahívni, így a régi és az új csomagolások egy ideig egymás mellett is megjelenhetnek.
A vásárló tehát valószínűleg nem fogja azonnal észrevenni, hogy életbe lépett a rendelet. A változás inkább fokozatosan jelenik majd meg, ahogy a gyártók lecserélik a csomagolóanyagokat és a különböző bevonatokat.
Mi lesz a műanyag csomagolásokkal?
A PPWR ennél sokkal tovább megy a PFAS-korlátozásnál. Hosszabb távon a műanyag csomagolás is komoly változások előtt áll. A rendelet például 2030-tól meghatározott minimális újrahasznosítottanyag-tartalmat ír elő a műanyag csomagolások bizonyos kategóriáiban. Ez azt jelenti, hogy a jövőben egyre több olyan műanyag csomagolással találkozhatunk, amelynek alapanyaga részben már korábban használt és újrahasznosított műanyagból származik. A pontos előírás a csomagolás típusától függ; egyes kategóriákban 10, 30 vagy 35 százalékos minimumról van szó 2030-tól, amely 2040-re tovább emelkedik. 2030-tól emellett a csomagolásoknak meghatározott újrahasznosíthatósági teljesítményszinteknek is meg kell felelniük.
Vagyis nem egyszerűen az a cél, hogy „legyen kevesebb műanyag”, hanem az is, hogy a szükséges műanyag csomagolás minél inkább visszakerülhessen a körforgásba.
Mi történik a boltokban?
A vásárlók számára az egyik legfeltűnőbb változás az lehet, hogy bizonyos termékeknél egyszerűen kevesebb csomagolást látunk majd.
- 2027. január 1-jétől korlátozzák például azokat az egyszer használatos műanyag gyűjtőcsomagolásokat, amelyeknek az a feladatuk, hogy több palackot, dobozt vagy más terméket egyben tartsanak, és ezzel több darab megvásárlására ösztönözzenek. Ilyen lehet például bizonyos zsugorfóliás multipack csomagolás.
- Szintén korlátozzák az 1,5 kilogrammnál kisebb kiszerelésű friss, feldolgozatlan zöldségek és gyümölcsök egyszer használatos műanyag csomagolását. Ide tartozhatnak például bizonyos műanyag hálók, zacskók és tálcák. A rendelet ugyanakkor kivételeket is lehetővé tesz, például ha a csomagolás nélkülözhetetlen az élelmiszer védelméhez, eltarthatóságához vagy higiéniai biztonságához.
Ezért nem kell attól tartani, hogy egyik napról a másikra minden egyes paradicsom, saláta vagy bogyós gyümölcs csomagolás nélkül kerül a polcra. A szabályozásnál az élelmiszer-biztonság és a pazarlás megelőzése is szempont.
Így érinti a változás az éttermeket
A vendéglátásban még látványosabb lehet a változás. A PPWR korlátozza bizonyos egyszer használatos műanyag csomagolások használatát a helyben fogyasztásnál. Ide tartozhatnak például az egyszer használatos műanyag poharak, tányérok, tálcák és ételdobozok. Ugyancsak korlátozzák az egyadagos műanyag csomagolásokat bizonyos szószok, ízesítők, cukor és kávétejszín esetében. Ez a gyakorlatban könnyen jelentheti azt, hogy a jövőben: kevesebb ketchup- és majonézes tasakot, több adagolót, nagyobb kiszerelést és több újrahasználható megoldást látunk. A változás azonban itt sem egyik napról a másikra következik be.
A PPWR egyik, fogyasztóként is érdekes rendelkezése szerint 2027. február 12-től a vendéglátóhelyeknek lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy a vásárló a saját edényébe kérje az elviteles ételt vagy italt. Ráadásul ezért nem kérhetnek magasabb árat, illetve nem kínálhatják rosszabb feltételekkel ugyanazt a terméket, mint az egyszer használatos csomagolásban.
Egy évvel később, 2028. február 12-től már az is elvárás lesz, hogy az elviteles ételt és italt árusító vendéglátóhelyek bizonyos feltételek mellett újrahasználható csomagolási lehetőséget is kínáljanak. Ezt szintén nem lehet majd drágábban adni az egyszer használatos változatnál.
Vagyis könnyen lehet, hogy néhány év múlva teljesen természetes lesz, hogy egy kávézóban vagy étteremben nemcsak eldobható poharat, hanem visszaváltható vagy újrahasználható poharat is kérhetünk.
Mi a helyzet a szállodákkal?
A PPWR korlátozza azokat az egyszer használatos csomagolásokat, amelyek szálláshelyeken egyetlen vendég vagy foglalás kedvéért készülnek, majd kidobják őket. A rendelet példaként említi a kis samponos, kéz- és testápolós flakonokat, valamint az egyenként becsomagolt szappanokat. Így a jövőben a szállodai fürdőszobákban egyre gyakrabban találkozhatunk nagyobb, újratölthető adagolókkal a megszokott apró flakonok helyett.
A PPWR nem törli el a Magyarországon működő visszaváltási rendszert, hanem egy közös uniós keretbe illeszti a különböző tagállami rendszereket. A rendelet 2029-re 90 százalékos elkülönített gyűjtési célt határoz meg az egyszer használatos, legfeljebb háromliteres műanyag italpalackokra és fémtartályokra. Magyarországon a visszaváltási rendszer már működik, ezért nálunk nem egy teljesen új rendszert kell létrehozni, hanem a meglévő megoldást kell az uniós követelményekhez igazítani.
Ki fizeti meg mindennek az árát?
Ez az egyik legfontosabb kérdés, és erre egyelőre nincs egyetlen egyszerű válasz. A vállalkozásoknak ugyanis többféle pluszköltséggel kell számolniuk. Meg kell vizsgálniuk például, hogy az általuk használt csomagolóanyag megfelel-e az új követelményeknek, szükség esetén laborvizsgálatokat kell végezniük, be kell gyűjteniük a beszállítóktól a szükséges adatokat, és bizonyos esetekben át is kell tervezniük a csomagolást. Antretter Erzsébet szerint ezért rövid távon elsősorban a megfeleléshez kapcsolódó adminisztráció és a csomagolások áttervezése jelenthet többletköltséget. Hogy ebből mennyit érez majd a vásárló, az már sokkal nehezebben megjósolható. Ha egy terméknél a csomagolás csak nagyon kis részét teszi ki az árnak, lehet, hogy szinte semmit. Ha viszont egy bonyolult, többrétegű vagy speciális védelmet igénylő csomagolást kell lecserélni, a költség már jelentősebb lehet. A szakértő szerint ezért főként bizonyos élelmiszereknél, kozmetikumoknál, háztartási vegyi áruknál és elviteles ételeknél lehet érzékelhetőbb a hatás.
Változás a csomagolóanyagok piacán: mit fogunk mi, vásárlók észrevenni?
Rövid távon valószínűleg kevesebbet, mint gondolnánk.
A mostani, 2026. augusztus 12-i változás egyik legfontosabb része a PFAS-tartalmú, élelmiszerrel érintkező csomagolásokra vonatkozó határérték. Ez elsősorban a gyártók és a vállalkozások megfelelési kötelezettsége, nem pedig olyan szabály, amely miatt másnaptól ki kellene dobnunk az otthon található csomagolásokat.
A látványosabb változások fokozatosan érkeznek.
Erre számíthatunk a következő években:
- 2026. augusztus 12.
Alkalmazni kell a PPWR általános szabályait; többek között életbe lép az élelmiszerrel érintkező csomagolások PFAS-határértéke. - 2027. január 1.
Korlátozás alá kerülnek bizonyos egyszer használatos műanyag gyűjtőcsomagolások, egyes friss zöldségek és gyümölcsök kis kiszerelésű műanyag csomagolásai, valamint bizonyos vendéglátóipari és szállodai egyszer használatos műanyag csomagolások. - 2027. február 12.
A vendéglátóhelyeken lehetővé kell tenni, hogy a vásárló saját edénybe kérje az elviteles ételt vagy italt, és ezért nem kérhetnek magasabb árat. - 2028. február 12.
Az elviteles ételt és italt árusító vendéglátóhelyeken már újrahasználható csomagolási lehetőséget is biztosítani kell. - 2029. január 1.
Az egyszer használatos műanyag italpalackok és fémből készült italcsomagolások visszagyűjtésénél 90 százalékos elkülönített gyűjtési cél jelenik meg az uniós keretben. - 2030-tól
Szigorodnak az újrahasznosíthatósági követelmények, és a műanyag csomagolásoknál meghatározott minimum újrahasznosítottanyag-tartalom is megjelenik. Emellett a rendelet a felesleges csomagolási tér csökkentését is előírja.
A PPWR nem azt jelenti, hogy 2030-ra minden terméket csomagolás nélkül kell árulni. Az élelmiszerek esetében például a csomagolásnak nagyon fontos szerepe lehet: védi a terméket, meghosszabbítja az eltarthatóságát, megakadályozza a szennyeződést, és bizonyos esetekben éppen a csomagolás hiánya okozna több élelmiszer-pazarlást. Ezért a rendelet több helyen kivételeket is enged.
A cél inkább az, hogy amihez nincs szükség csomagolásra, azt ne csomagoljuk be feleslegesen; amihez pedig szükség van rá, az lehetőleg kevésbé terhelje a környezetet, legyen újrahasználható vagy jól újrahasznosítható.
Antretter Erzsébet az Indexnek összefoglalva úgy fogalmazott: a fogyasztók összességében kevesebb felesleges fóliára, több csomagolás nélküli vagy nagyobb kiszerelésű termékre, valamint az éttermekben és szállodákban több adagolós és újrahasználható megoldásra számíthatnak.
Vagyis a változás nem egyetlen napon történik meg. Inkább lassan átalakul körülöttünk az, ahogyan egy termék kinéz a polcon, ahogyan elvitelre kérjük az ételt, vagy ahogyan a szállodai fürdőszobában találjuk a sampont. A PPWR célja, hogy a jövőben ne az legyen a természetes, hogy minden termékhez újabb és újabb egyszer használatos csomagolást használunk.
(Forrás)
Ajánlott tartalmak
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Hozzászólások (0)
Legfrissebb
Friss sztorik
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!
