Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Mindmegette
A vesék sokáig csendben teszik a dolgukat, és gyakran akkor sem jeleznek egyértelműen, amikor már valamilyen probléma alakult ki. Éppen ezért nem árt odafigyelni a vizelet színére, habzására és mennyiségére is, bizonyos változások ugyanis vesebetegségre is utalhatnak.

A vesék csendben dolgoznak a háttérben, és sokáig akkor sem feltétlenül okoznak panaszt, ha már valamilyen probléma alakult ki. Éppen ezért érdemes odafigyelni az olyan apró változásokra is, mint a szokatlanul habzó, elszíneződött vagy véres vizelet. Ezek önmagukban még nem jelentenek vesebetegséget, de ha tartósan vagy visszatérően jelentkeznek, nem érdemes legyinteni rájuk.

A vizelet színe, habzása és mennyisége is adhat fontos jelzéseket a vesék állapotáról
A vizelet színe, habzása és mennyisége is adhat fontos jelzéseket a vesék állapotáról
FOTÓ: PIXEL-SHOT / SHUTTERSTOCK

Ha feltűnően habzik a vizelet

Néhány buborék a vécében teljesen normális, különösen akkor, ha erősebb sugárral vizelünk, vagy éppen koncentráltabb a vizeletünk. Más a helyzet, ha a vizelet rendszeresen és feltűnően habzik, és a jelenség napokon keresztül megmarad. Ennek egyik lehetséges oka, hogy fehérje, például albumin kerül a vizeletbe. Egészséges vesék esetén a fontos fehérjék jellemzően a vérben maradnak, a károsodott szűrőrendszeren azonban átjuthatnak a vizeletbe. A tartós proteinuria, vagyis fehérjevizelés a vesekárosodás egyik jele lehet. Persze egyetlen habosabb vizeletből még semmilyen következtetést nem érdemes levonni: a kiszáradás, a gyors vizeletsugár, a testmozgás, sőt akár a vécécsészében lévő tisztítószer is okozhat hasonló látványt.

A rózsaszínes vagy barnás vizeletre figyelj

A vér a vizeletben nem feltétlenül jelent élénkpiros elszíneződést. A vizelet lehet rózsaszínes, pirosas, barnás, sőt bizonyos esetekben tea- vagy kólaszínű is. A vér egy része ráadásul csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki. Vesebetegségekben – például egyes glomeruláris betegségekben vagy IgA-nephropathiában – a vér a károsodott veseszűrőkön keresztül kerülhet a vizeletbe. Az IgA-nephropathiánál akár az is előfordulhat, hogy a tea- vagy kólaszínű vizelet egy felső légúti fertőzés, torokfájás vagy megfázás után jelenik meg. De nem minden elszíneződött vizelet mögött áll vesebetegség. Húgyúti fertőzés, vesekő, egyes gyógyszerek, illetve bizonyos ételek és ételszínezékek is megváltoztathatják a vizelet színét. Ha azonban vérre gyanakszunk, vagy nincs egyértelmű magyarázat az elszíneződésre, érdemes orvoshoz fordulni.

Az sem mindegy, mennyit pisilsz

A vizelet mennyiségének tartós megváltozása szintén figyelmeztető jel lehet. Előrehaladottabb vesebetegségben például csökkenhet a vizelet mennyisége, de bizonyos veseműködési zavarok éppen a vizelet koncentrálásának képességét befolyásolják. Persze az sem jelent automatikusan problémát, ha egy meleg napon kevesebbet járunk mosdóba: ha keveset ittunk vagy sokat izzadtunk, természetes, hogy kevesebb vizelet képződik. Ugyanígy a gyakori vizelés hátterében is számos más ok állhat, például sok folyadék, vízhajtó gyógyszer, húgyúti probléma vagy cukorbetegség.

A boka vagy a szem környéke is megduzzadhat

A vesék nemcsak a salakanyagok eltávolításában vesznek részt, hanem a folyadék- és sóháztartás szabályozásában is. Ha nem tudják megfelelően ellátni ezt a feladatot, folyadék halmozódhat fel a szervezetben, ami ödémához vezethet. A duzzanat jelentkezhet például a lábfejen, bokán, lábszáron, de bizonyos esetekben a kézen vagy a szem körül is feltűnhet. Különösen érdemes odafigyelni, ha az ödéma tartósan fennáll, és például erősen habzó vizelettel együtt jelentkezik.

Sokszor semmilyen látványos tünet nincs

Talán ez a legfontosabb: a vesebetegség sokáig teljesen tünetmentes lehet. A krónikus vesebetegség korai szakaszában sokan semmilyen különösebb panaszt nem tapasztalnak, ezért a probléma gyakran csak egy vér- vagy vizeletvizsgálat során derül ki. A veseműködés ellenőrzésében többek között a vér kreatininszintjéből számított eGFR, valamint a vizelet albumintartalmának vizsgálata segíthet. Különösen fontos a rendszeres ellenőrzés azok számára, akiknél nagyobb a vesebetegség kockázata, például cukorbetegség, magas vérnyomás, szív-érrendszeri betegség vagy családi halmozódás esetén.

Ne a vécécsészéből próbáld meg diagnosztizálni magad!

A vizelet színe, habzása vagy mennyisége valóban adhat fontos jelzéseket, de egyikből sem lehet önmagában megmondani, hogy valakinek vesebetegsége van-e. A háttérben teljesen ártalmatlan ok, húgyúti fertőzés, vesekő vagy más egészségügyi probléma is állhat. Ha a változás tartósan fennáll, visszatér, vér jelenik meg a vizeletben, vagy egyéb panaszok – például duzzanat, fájdalom, láz vagy vizelési problémák – is társulnak hozzá, érdemes orvosi kivizsgálást kérni. A vesebetegségek felismerésében a laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálatok sokkal többet mondanak, mint az otthoni megfigyelés.

Forrás

 

Ajánlott tartalmak

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Hozzászólások (0)

Legfrissebb
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Friss sztorik

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.