Csillagmentes laboreredmény: akár 2 hét alatt rendbeteszi a vérnyomást ez az étrend

A DASH diétát közel 30 éve fejlesztették ki kutatók, és azóta is az egyik legmegbízhatóbb étkezési módnak számít. Nem egy újabb divathóbort, hanem egy hosszú távon fenntartható életmódot kínál, ami tudományosan bizonyítottan javítja az egészségünket, többek között a vérnyomásra is hatással van. De mi is ez pontosan, és miért érdemes kipróbálni?

Mi az a DASH diéta – és miben más, mint a többi?

A DASH diéta az 1990-es évek elején született meg egy nagy klinikai vizsgálat eredményeként. A kutatók egy egyszerű kérdésre keresték a választ: lehet-e gyógyszerek nélkül csökkenteni a vérnyomást pusztán az étrenddel? Az 1997-ben publikált eredmények lenyűgözőek voltak. Azok, akik követték a DASH étrendet, már nyolc hét alatt jelentős vérnyomáscsökkenést tapasztaltak – anélkül, hogy bármi mást változtattak volna az életmódjukon.

Azóta ez az étkezési mód egyre népszerűbb lett, részben azért, mert ellentétben sok modern diétával – mint a ketogén vagy a paleo –, a DASH nem épül teljes élelmiszercsoportok kizárására vagy merev szabályokra. Nem egy márkás vagy kereskedelmi diéta, hanem egy klinikai teszteken átesett étkezési mód, ami teljes értékű, tápanyagdús ételekre épül, amelyek természetes módon támogatják a szív egészségét.

A diéta hasonlít a mediterrán étrendhez: sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, sovány tejtermékeket, sovány fehérjéket, diófélét, magvakat és hüvelyeseket tartalmaz. Korlátozza a hozzáadott cukrok, telített zsírok és a só bevitelét.

Egyszerűbben fogalmazva: a DASH minden élelmiszercsoportot tartalmaz, csak az egészséges változatokat részesíti előnyben.

Vérnyomás helyreállítása – miért működik ilyen gyorsan?

A DASH leginkább azért lett népszerű, mert pozitív hatása van a vérnyomásra. Évtizedek óta bizonyítják a klinikai vizsgálatok, hogy ez a diéta heteken belül képes csökkenteni a szisztolés vérnyomást – egyes embereknél a hatás összevethető a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekével.

Az egyik kulcspont a sóbevitel csökkentése. Átlagosan napi 3300 milligramm sót fogyasztunk, de a DASH napi 1500 milligrammra korlátozza ezt – jóval a hivatalos ajánlás alá, ami napi 2300 milligramm. Az alacsonyabb sóbevitel pedig jótékony hatással van a vérnyomásra.

A diéta emellett olyan tápanyagokra is hangsúlyt fektet, amelyek hatással vannak az erek működésére és a szervezet folyadékegyensúlyára. Sok káliumot, magnéziumot és kalciumot tartalmazó ételt ajánl – ezek az ásványi anyagok ellazítják az erek falait, rugalmasabbá teszik az artériákat, és kivédik a só vérnyomásnövelő hatását.

De legalább ilyen fontos az is, hogy mit hagy ki a DASH. Azzal, hogy kevesebb hozzáadott cukrot, finomított szénhidrátot és telített zsírt fogyasztunk, csökken a gyulladás, javul az inzulinérzékenység, és az ereink is jobban működnek. Ennek köszönhetően jobb lesz a keringésünk, az ereink kevésbé merevek, és általában is javul a szív-érrendszerünk állapota.

Egyszerűbben: a DASH két fronton dolgozik. Egyrészt kevesebb feldolgozott ételt eszünk – ezekben van a legtöbb rejtett só –, másrészt több olyan ásványi anyagot viszünk be, amelyek jót tesznek a szívünknek, és segítik a vesénket kiüríteni a felesleges sót.

Hogyan kezdjük el a DASH diétát?

Talán a legjobb az egészben, hogy a DASH diéta bárki számára elérhető. Nem kell hozzá előfizetés, drága speciális termékek vagy szigorú étkezési terv.

Érdemes azonban apró lépésekkel kezdeni. Próbáljunk meg minden étkezéshez hozzáadni egy gyümölcsöt vagy zöldséget, vagy nassoláskor válasszunk diót chips helyett. Segíthet az is, ha minden étkezéshez eszünk valamilyen sovány fehérjét – csirkét, halat vagy tojást.

Ha ezek túl drágák lennének, semmi gond: a fagyasztott vagy az alacsony sótartalmú, cukor nélküli konzerv gyümölcsök és zöldségek ugyanolyan tápanyagdúsak, mint a frissek, viszont sokszor sokkal olcsóbbak.

Akik pedig személyre szabott segítséget szeretnének, azoknak érdemes lehet felkeresni egy dietetikust vagy táplálkozási szakértőt, aki segít úgy alakítani a DASH elveit, hogy azok illeszkedjenek az egyéni igényeikhez, egészségügyi állapotukhoz és étkezési szokásaikhoz.

Forrás