Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a MindmegetteA legtöbb ember azt gondolná, hogy az életmód, a táplálkozás a kor és a genetika befolyásolja azt, hogy mennyire vagyunk feledékenyek. Ebben igazuk is van. Azonban egy új kutatás szerint a vércsoporton is múlik, hogy mennyire könnyen felejtünk el dolgokat.
FOTÓ: SHUTTERSTOCK
A vércsoport és az agy kapcsolata
Az agy egészsége rendkívül összetett, és számos tényező alakítja: a genetika, az életmód, a keringés állapota, a hormonális egyensúly és még a társas kapcsolataink is. A tudósok az utóbbi években azt vizsgálják, hogy a vércsoport milyen módon függhet össze a kognitív képességekkel, vagyis a tanulással, a gondolkodással és az emlékezéssel.
Egy, a Neurology szakfolyóiratban megjelent kutatás szerint az AB vércsoportú embereknél idősebb korban valamivel nagyobb lehet a memóriazavarok és a kognitív hanyatlás kockázata. A kutatók úgy vélik, hogy ennek hátterében részben a véralvadással összefüggő fehérjék állhatnak. Az AB vércsoportúaknál gyakrabban magasabb a VIII-as véralvadási faktor szintje, ami sűrűbb vért és kedvezőtlenebb mikrokeringést eredményezhet.
Az agy számára nélkülözhetetlen a vérkeringés
Az agy a test egyik legnagyobb energiaigényű szerve, ezért folyamatos és megfelelő vérellátásra van szüksége. Ha a hajszálerekben romlik a keringés, az hatással lehet az információk feldolgozására és tárolására is.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vércsoportunk előre eldönti a sorsunkat. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a genetikai hajlam csak egyetlen tényező a sok közül. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a mozgáshiány és a tartós stressz jóval nagyobb mértékben befolyásolhatja az agy egészségét.
Az agy képes alkalmazkodni és megújulni
A jó hír az, hogy az idegrendszer nem egy „készre szerelt” szerv. Az úgynevezett neuroplaszticitás révén egész életünk során képes új idegi kapcsolatokat kialakítani. Ez azt jelenti, hogy a mindennapi szokásainkkal sokat tehetünk a memória megőrzéséért.
A szakemberek szerint különösen hasznos lehet:
- Mediterrán jellegű étrend: sok zöldség, gyümölcs, olívaolaj, olajos mag és tengeri hal.
- Rendszeres mozgás: tempós séta, kerékpározás, úszás vagy könnyű futás.
- Minőségi alvás: a mélyalvás segíti az agy „tisztító” folyamatait.
- Szellemi kihívások: nyelvtanulás, hangszer, keresztrejtvény, társasjáték vagy új hobbi.
A mozgás az egyik legjobb agyserkentő
A fizikai aktivitás nemcsak az izmokat erősíti, hanem az agyat is. A rendszeres aerob mozgás javítja az agyi véráramlást, támogatja az új idegi kapcsolatok kialakulását, és kedvezően hat a hangulatra is. Már napi 20–30 perc mozgás is érezhetően javíthatja az általános közérzetet és hosszú távon hozzájárulhat a kognitív egészséghez.
Ráadásul a mozgás csökkentheti a magas vérnyomást, az inzulinrezisztenciát és a krónikus stresszt – ezek mind összefügghetnek a memória romlásával.
Nemcsak a test, a társas élet is számít
Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a magány és a tartós elszigeteltség kedvezőtlenül hathat az agyműködésre. A rendszeres beszélgetések, közösségi programok, közös tanulás vagy akár egy hobbihoz kapcsolódó társas tevékenység szellemi stimulációt jelent az agy számára.
Az új élmények különösen értékesek: egy utazás megtervezése, egy új recept kipróbálása vagy egy teljesen új érdeklődési terület felfedezése is aktiválhatja az idegrendszer alkalmazkodóképességét.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Az alkalmi feledékenység önmagában nem feltétlenül kóros. Stresszes időszakban sokan tapasztalják, hogy nehezebben koncentrálnak vagy gyakrabban keresik a szavakat.
Érdemes azonban szakemberrel beszélni, ha a memóriazavar tartósan fennáll, fokozatosan romlik, vagy a mindennapi életet is megnehezíti. Figyelmeztető jel lehet például fontos események rendszeres elfelejtése, megszokott feladatok elvégzésének nehézsége vagy a környezet által is észlelt változás a gondolkodásban.
Ajánlott tartalmak
Hozzászólások (0)
Friss sztorik
