Mérgező vagy csodaszer? Most kiderül az igazság a vegetáról!

Kétféle ember létezik: aki szereti a vegetát és használja is, és aki úgy véli, hogy azzal az ételt csak elrontani lehet, ezért rá sem néz. Az viszont biztos, hogy az idősebb korosztály erőszeretettel használta – és használja ma is – az ételízesítőt. A nagy kérdés azonban, hogy kell-e a vegeta, ha igen, mennyi, és egyáltalán féljünk-e tőle?
Jó hír, hogy alapvetően nincs félnivalónk az ételízesítőktől, hiszen természetes alapanyagokból áll. A fő összetevői a szárított zöldségek, a fűszerek és a só, azaz csupa olyan termék, amit egyébként is beletennénk az ételeinkbe. Fontos viszont, hogy ha vegetát vásárolunk, akkor figyeljünk a minőségre, és az összetevők listájára. Sok csomag tartalmaz nátrium-glutamát (MSG), ami az emberek számára ijesztő, de csak addig, amíg nem tudják, hogy a paradicsomban és a sajtban is van ilyen anyag. Ez tehát egy olyan ízfokozó, ami a természetben is megtalálható, ismert káros hatása nincs a szervezetre.
Minden vegeta ételízesítő, de nem minden ételízesítő vegeta. Hogy is van ez? A vegeta tulajdonképpen egy márka, ami a magyarok körében köznév lett, és a hallatán mindenki ugyanarra gondol. Bár hivatalosan a vegeta ételízesítő, de emellett ismerjük sok más néven is: delikát, vagy éppen ízvarázs, attól függően, hogy ki, melyik márkát szereti és használja.
Ahogy a legtöbb kész termék esetében, úgy az ételízesítőknél is fontos, hogy olyat vegyünk le a polcról, ami a lehető legkevesebb mesterséges összetevőt tartalmazza. Érdemes figyelni a csomagoláson, hogy az adott ételízesítőben van-e tartósítószer, mesterséges adalékanyag, vagy színezék. Ezeket jobb kerülni.
Az ételízesítők nem ördögtől valók, viszont az fontos, hogy csínján bánjuk velük. Ahogy nem jó, ha egy étel túl sós, úgy az sem jó, ha túl vegetás. A fűszerezéskor az a fontos, hogy az ételek ízét hangsúlyozzuk, ne pedig elnyomjuk a túl sok fűszerrel, vagy sóval.
Házilag is készíthetünk ételízesítőt, ha szeretnénk elkerülni a bolti változatokat. Ezzel a pénztárcánknak is jót teszünk, hiszen a főzéskor leeső darabok, azaz a zöldségek héja adja a vegeta alapját. Íme a házi ételízesítő receptje, amit kedvünk szerint változtathatunk:
Mielőtt megpucolnánk a vasárnapi húsleveshez a répát, a burgonyát, a petrezselyemgyökeret, vagy a zellert mindet alaposan mossunk meg, ha kell sikáljuk is át, hogy a héjuk tiszta legyen. A hámozás után a leeső darabokat ne dobjuk ki, hanem terítsük egy sütőpapírral kibélelt tepsibe. Tegyünk mellé megtisztított, vékony szeletekre vágott vörös- és fokhagymát, majd alacsony hőmérsékleten szárítsuk ki a zöldségeket. akár szobahőmérsékleten is hagyhatjuk szikkadni. Ha teljesen kiszáradtak tegyük konyhai aprítóba, adjunk hozzá ízlés szerint sót, őrölt borsot, kurkumát, és fűszereket, majd őröljük porrá az egészet. Légmentesen zárható tartóban tároljuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.