Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a MindmegetteA jó hír, hogy számos olyan tényező van, amelyen változtathatunk. A rendszeres mozgás, a rostban gazdag étrend, a dohányzás kerülése és az alkoholfogyasztás mérséklése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkentsük a vastagbélrák kockázatát. És van még valami, amit nem érdemes halogatni: a megfelelő időben elvégzett szűrővizsgálat.
Nézzük részletesen, mire érdemes jobban odafigyelni!
1. Túl sokat ülünk, és túl keveset mozgunk
Egy-egy lustább nap miatt természetesen nem kell aggódni. A probléma inkább akkor kezdődik, ha a sok ülés és a kevés mozgás évekig a mindennapjaink részévé válik. A kutatások összefüggést találtak a mozgásszegény életmód és a vastagbélrák magasabb kockázata között, míg a rendszeres fizikai aktivitás általában alacsonyabb kockázattal jár. A szakértők szerint ennek több oka is lehet: a mozgáshiány hozzájárulhat az inzulinrezisztenciához, a krónikus, enyhe gyulladáshoz és a túlzott testzsír kialakulásához is.
Nem kell rögtön maratoni edzésre gondolni. Már az is sokat számíthat, ha a hosszú ülőidőszakokat rendszeresen megszakítjuk. Álljunk fel a számítógép mellől, sétáljunk néhány percet, nyújtózzunk, vagy menjünk el egy félórás sétára munka után. A lényeg a rendszeresség. Az Amerikai Rákellenes Társaság felnőtteknek hetente 150–300 perc mérsékelt intenzitású vagy 75–150 perc intenzív testmozgást javasol.
2. Túl kevés rostot eszünk
Ha a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonák csak ritkán kerülnek a tányérunkra, érdemes változtatni ezen. A rostok fontos szerepet játszanak az emésztésben és a bélrendszer egészségében. Az alacsony rostbevitel miatt a béltartalom hosszabb ideig maradhat a vastagbélben, miközben csökkenhet bizonyos, a bélbaktériumok által termelt rövid szénláncú zsírsavak – például a butirát – mennyisége is. Ezek a vegyületek többek között a vastagbél sejtjeinek működésében és a gyulladás szabályozásában játszanak szerepet.
A rostbevitel növeléséhez nem kell egyik napról a másikra teljesen átalakítani az étrendet. Kezdhetjük azzal, hogy babot vagy lencsét teszünk az ebédbe, bogyós gyümölcsöt eszünk reggelire, vagy teljes kiőrlésű köretet választunk. Arra azonban figyeljünk, hogy a rost mennyiségét fokozatosan növeljük, különösen akkor, ha eddig kevés rostot fogyasztottunk. Így az emésztőrendszernek is van ideje alkalmazkodni.
3. Rendszeresen iszunk alkoholt
Egy pohár bor, egy sör vagy egy koktél sokak számára a kikapcsolódás része, ám az alkohol és a daganatos betegségek között bizonyított kapcsolat van. A szervezet az alkoholt, vagyis az etanolt többek között acetaldehiddé bontja. Ez egy rákkeltő vegyület, amely károsíthatja a DNS-t. Az alkohol emellett fokozhatja az oxidatív stresszt, és a folát anyagcseréjét is befolyásolhatja, amely fontos szerepet játszik többek között a DNS-javításban és a sejtosztódásban.
Ha az alkohol a mindennapi rutin része, kezdhetjük például azzal, hogy hetente néhány teljesen alkoholmentes napot tartunk, vagy egy-egy ital helyett alkoholmentes változatot választunk.
4. Dohányzunk
A dohányzás nem csak a tüdőt károsítja. A cigarettafüstben található számos rákkeltő anyag az egész szervezetet érinti, és a vastagbélben is hozzájárulhat a DNS károsodásához, illetve a rákmegelőző polipok kialakulásához. A kutatások összefüggést találtak a dohányzás és a vastagbélrák magasabb kockázata között. A dohányzás elhagyása ezért nemcsak a tüdő, a szív és az erek szempontjából fontos, hanem a daganatos betegségek megelőzésében is szerepet játszhat.
Ha valaki már többször próbált leszokni, de nem sikerült, nem érdemes úgy tekinteni rá, mint kudarcra. A leszokás sokak számára hosszabb folyamat, amelyhez orvosi vagy gyógyszerészi segítség, illetve megfelelő támogatás is jól jöhet.
5. Halogatjuk a vastagbélrák szűrését
A vastagbélrák akár hosszú ideig is tünetmentes lehet. A szűrővizsgálatok éppen azért fontosak, mert olyan elváltozásokat is képesek felismerni, amelyek még nem okoznak panaszt. A kolonoszkópia során például a polipokat is el lehet távolítani, még mielőtt bizonyos esetekben rákos elváltozássá fejlődnének. A szűrésnek azonban nem ez az egyetlen lehetséges módja: bizonyos esetekben székletvizsgálat vagy más vizsgálati módszer is szóba jöhet. Az Amerikai Rákellenes Társaság az átlagos kockázatú felnőttek számára 45 éves kortól javasolja a rendszeres vastagbélrákszűrés megkezdését.
A szűrés időzítése azonban nem mindenkinek ugyanaz. A családban előforduló vastagbélrák vagy előrehaladott polip, korábbi polip, gyulladásos bélbetegség, bizonyos öröklött genetikai szindrómák vagy panaszok miatt már korábban is szükség lehet vizsgálatra. Éppen ezért nem érdemes egyszerűen megvárni azt a kort, amikor a szűrés „esedékes”, hanem érdemes az egyéni kockázatokról az orvossal egyeztetni.
Ezekre a tünetekre figyeljünk
Bár a szűrés tünetmentes embereknél is fontos, bizonyos panaszokat sem szabad félvállról venni.
Orvoshoz érdemes fordulni, ha például:
- vér jelenik meg a székleten vagy a székletben,
- tartósan megváltozik a székelési szokás,
- folyamatos vagy visszatérő hasi fájdalom jelentkezik,
- megmagyarázhatatlan fogyás tapasztalható.
Fontos, hogy ezek a tünetek természetesen nem jelentik automatikusan azt, hogy vastagbélrák áll a háttérben. Több, jóval ártalmatlanabb ok is állhat mögöttük. A lényeg, hogy a tartós vagy szokatlan panaszokat érdemes kivizsgáltatni, életkortól függetlenül.
Nem csak a mozgás számít: erre is figyeljünk
- A fentieken túl az étrendünk is sokat számíthat. A rákmegelőzés szempontjából érdemes korlátozni a vörös és különösen a feldolgozott húsok fogyasztását, miközben gyakrabban kerülhet az asztalra hüvelyes, hal, baromfi, zöldség, gyümölcs és teljes értékű gabonaféle.
- Az is sokat segíthet, ha ismerjük a családi kórtörténetünket. Ha valamelyik szülőnknél, testvérünknél vagy gyermekünknél vastagbélrákot vagy előrehaladott polipot diagnosztizáltak, ezt mindenképpen érdemes jelezni az orvosnak, mert hatással lehet arra, mikor és milyen gyakran van szükség szűrésre.
(Forrás)
Ajánlott tartalmak
Hozzászólások (0)
Friss sztorik
