Ezek a tünetek már hetekkel a szívroham előtt figyelmeztethetnek a bajra

A legtöbben úgy képzelik el a szívrohamot, mint egy hirtelen jelentkező, erős mellkasi fájdalmat. Pedig a szervezet sok esetben már napokkal, sőt akár hetekkel korábban is próbálhat jelezni, hogy valami nincs rendben. A baj csak az, hogy ezek a figyelmeztető tünetek gyakran annyira hétköznapinak tűnnek – például fáradtság, rossz alvás vagy légszomj –, hogy könnyű legyinteni rájuk. Pedig különösen azoknak érdemes odafigyelniük ezekre a jelekre, akiknél nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

A szív nem mindig egyik pillanatról a másikra adja fel

A szívroham legtöbbször azért alakul ki, mert a szív egyik koszorúere hirtelen elzáródik, és a szívizom egy része nem jut elegendő oxigénhez. Az elzáródás azonban sokszor nem teljesen előzmény nélküli: előfordulhat, hogy a szív vérellátása már korábban romlani kezd, amit a szervezet különféle tünetekkel jelez.

Egy sokat idézett, 2003-ban publikált kutatásban több mint 500 szívrohamon átesett nőt kérdeztek meg a korábbi panaszaikról. A résztvevők jelentős része arról számolt be, hogy már körülbelül egy hónappal a szívroham előtt is szokatlan tüneteket tapasztalt. A leggyakoribb az indokolatlan, szokatlan mértékű fáradtság volt, de sokan említettek alvászavarokat, légszomjat és enyhe mellkasi kellemetlenséget is. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezek a panaszok önmagukban nem jelentik azt, hogy biztosan szívroham közeleg. Számos más betegség vagy akár a stressz is okozhat hasonló tüneteket, ezért a kivizsgálás elengedhetetlen.

Ezekre az apró változásokra is érdemes odafigyelni

A korai figyelmeztető jelek sokszor nem drámaiak. Inkább olyan változások, amelyek eltérnek attól, amit korábban megszoktunk. Ha például valaki korábban könnyedén felment három emeletet, de hirtelen már egy lépcsősor is kifullasztja, vagy egész nap kimerültnek érzi magát annak ellenére, hogy eleget aludt, érdemes utánajárni az okoknak. Gyanúra adhat okot a tartós fáradékonyság, a csökkent terhelhetőség, az újonnan jelentkező légszomj, az alvászavar, illetve a mellkasban érzett nyomás vagy kellemetlen feszülés is. Ezek különösen akkor fontos jelzések, ha egyszerre több is jelentkezik, vagy több napon, héten át fennállnak.

A tünetek a szívroham előtt felerősödhetnek

Sok beteg számol be arról, hogy a szívrohamot megelőző napokban a panaszok intenzívebbé váltak. A korábban enyhe rossz közérzetet felválthatja rendkívüli gyengeség, erős kimerültség vagy egyre gyakrabban jelentkező mellkasi nyomás. Ehhez társulhat légszomj, szédülés, hideg verejtékezés, hányinger vagy a karba, vállba, nyakba, állkapocsba sugárzó fájdalom is. Jellemző, hogy a panaszok pihenésre sem mindig enyhülnek. Ha valakinél ilyen tünetek jelentkeznek, különösen ismert szívbetegség vagy több kockázati tényező mellett, nem érdemes kivárni, hogy elmúlnak-e.

Nőknél egészen másképp is jelentkezhet

A szívroham tünetei nem mindenkinél ugyanazok. Míg a férfiaknál gyakrabban jelenik meg az erős, klasszikus mellkasi fájdalom, a nőknél sokszor jóval megtévesztőbb panaszok jelentkeznek. Előfordulhat szokatlan kimerültség, hányinger, emésztési panasz, gyomorégés, hát- vagy nyakfájdalom, állkapocsfájdalom, szédülés vagy akár influenzaszerű rossz közérzet is. Emiatt nem ritka, hogy a tüneteket más betegségnek gondolják, ami késleltetheti a megfelelő ellátást.

A csendes szívroham sem veszélytelen

Kevesen tudják, hogy létezik úgynevezett csendes szívroham is. Ilyenkor nincs heves mellkasi fájdalom, vagy a tünetek annyira enyhék, hogy az érintett nem is gondol komoly problémára. A szívizom károsodása azonban ilyenkor is bekövetkezhet, és gyakran csak egy későbbi EKG vagy szívultrahang során derül ki, hogy valaki korábban már átesett egy infarktuson. A csendes szívroham gyakoribb lehet cukorbetegeknél, időseknél és nőknél.

A megelőzés többet számít, mint gondolnánk

A szakemberek szerint a szívrohamok jelentős része megelőzhető lenne a kockázati tényezők csökkentésével. A dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, a mediterrán jellegű étrend, a vérnyomás és a koleszterinszint rendezése, valamint a cukorbetegség megfelelő kezelése mind hozzájárulhatnak a szív egészségének megőrzéséhez. Legalább ilyen fontos a rendszeres szűrővizsgálat is, hiszen a magas vérnyomás vagy a magas koleszterinszint sokáig semmilyen panaszt nem okoz, mégis jelentősen növeli a szívroham kockázatát.

Ha pedig hirtelen kialakuló, erős vagy szorító mellkasi fájdalom jelentkezik, amely a karba, vállba, nyakba vagy állkapocsba sugárzik, légszomjjal, hideg verejtékezéssel vagy rosszulléttel társul, azonnal hívni kell a 112-t. A gyors ellátás életet menthet, és jelentősen csökkentheti a maradandó szívizom-károsodás esélyét.

Forrás