A szédülés sokféle formában jelentkezhet, hányinger, gyengeség, akár sápadtság vagy verejtékezés kísérheti. Ezek a tünetek gyakran ijesztőek lehetnek, ám fontos tudni: a szédülés önmagában nem betegség, de sokféle állapot vagy probléma tünete lehet.
A szédülést ne vegyük félvállról
Mielőtt kitérnénk az okokra, fontos megemlíteni, hogy a szédülés sokunkat elbizonytalaníthat. Ha mindennapos vagy gyakori kísérője életünknek, az nagyon komoly életminőségromlást idézhet elő, hiszen akadálya lehet annak, hogy egyáltalán a házból kitegyük a lábunkat vagy az ágyból felkeljünk. Soha nincs rendben a szédülés, és a háttérrel foglalkozni kell, ne vegyük félvállól az enyhébb formáit sem!
Ezek a szédülés leggyakoribb okai
- Ide tartozik az egyensúlyközpont működésének zavara. Ez a rendszer — amelynek origója a belső fülben van, - felelős azért, hogyan érzékeljük testünk helyzetét, a fej mozgását. E rendszer segítségével koordináljuk mozdulatainkat is. Ha a belső fülben valami nem stimmel, akár egy fertőzés, gyulladás okán, akár a központ megbetegedése – például víz- vagy folyadékegyensúly-zavar miatt, - akkor gyakori tünet lehet a forgó vagy imbolygó szédülés. Ilyenkor a fej bármely jellegű, irányú, apró elmozdulására az agy hibás információt kap, emiatt az érzés lehet kaotikus, akár hirtelen, intenzív forgás. Ilyen megbetegedés lehet a BPPV – vagyis a benignus paroxizmális pozicionális vertigo rövidítése, ami magyarul jóindulatú, rohamokban jelentkező helyzeti szédülést jelent.
- De nem csak a belsőfül problémái vezethetnek szédüléshez. Más tényezők is közrejátszhatnak, például ha hirtelen leesik a vérnyomásunk – ez gyakran felálláskor történik meg. Ilyenkor az agyunk átmenetileg kevesebb vért (és oxigént) kap, és ez szédüléshez, ájulásszerű érzéshez vezethet. Hasonlóképpen okozhat szédülést az alacsony vércukorszint, a vérszegénység vagy akár a kiszáradás is – különösen, ha nem iszunk elegendő folyadékot, vagy fokozott fizikai terhelés ér bennünket.
- Sokszor gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik a szédülés, bizonyos vérnyomáscsökkentők, nyugtatók, mozgásszabályozásra ható vagy egyéb gyógyszerek is befolyásolhatják az idegrendszert, a keringést vagy a belső fül egyensúlyát is.
- A szédülés jelentkezése mögött pszichés vagy anyagcserezavarok is állhatnak. Erős stressz, túlzott fáradtság, kialvatlanság, kimerültség, esetleg migrén vagy hormonális változások is hozzájárulhatnak a szédülés megjelenéséhez.
- Akadnak azonban igazán komoly okai is a szédülésnek. Hiszen akár idegrendszeri elváltozások, vérkeringési zavarok, nyaki gerinc vagy nyaki verőér meszesedés, sőt a központi idegrendszer betegségei is szerepelhetnek a háttérben. Ilyen esetekben a szédülés nem csupán kellemetlen, hanem veszélyes figyelmeztető jel is lehet.
Mindezek miatt különösen fontos, hogy ha gyakran vagy hirtelen jelentkezik szédülés, akkor is, ha gyengébb, akkor is , ha erős vagy forgó érzéssel, hányingerrel, egyensúlyvesztéssel jár, ne bagatellizáljuk el a tünetet. Az ok feltárása érdekében érdemes orvosi kivizsgálást kérni: egy alapos fül-orr-gégészeti, neurológiai, keringési vagy szemészeti vizsgálat segíthet megállapítani, mi áll a háttérben.
Kiemelt kép: Shutterstock
Hozzászólások (0)
Friss sztorik
