A rostfogyasztást is túl lehet tolni! 3 meglepő tünet, amire figyelni kell

Az utóbbi időben mindenki a rostfogyasztásról beszél – teljesen jogosan, hiszen segíti az emésztést, stabilizálja a vércukorszintet, és még a vastagbélrák kockázatát is csökkenti. Bár a legtöbben kevés rostot eszünk – a felnőttek 95%-a nem éri el a napi ajánlott 25-30 grammot –, vannak olyanok is, akik túl sokat fogyasztanak belőle.

Ezt érdemes tudni a rostról

A rost egy emészthetetlen szénhidrát, amely növényi alapú ételekben található, mint a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, diófélék és magvak. A testünk nem tudja lebontani emésztőenzimekkel, ezért nagyrészt érintetlenül halad át az emésztőrendszerünkön. Két fő típusa van: az oldható és az oldhatatlan rost, és sok étel mindkettőt tartalmazza. 

• Az oldható rost vízben feloldódik, lassítja az emésztést, jóllakottá tesz, és csökkenti az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést. 
• Az oldhatatlan rost pedig térfogatot ad a székletnek, és gyorsítja az étel áthaladását a gyomorból a belekbe.

Ez történik, ha túl sok rostot fogyasztunk

Mindkét típus táplálja a bélbaktériumainkat, javítja a vastagbél egészségét, és csökkenti a vastagbélrák kockázatát is. Ettől függetlenül nem jó, ha túl sokat fogyasztunk belőle. Az alábbi három tünet ezt jelezheti.

• Puffadás, gázosodás, székrekedés

Ha több rostot eszünk, a bélbaktériumaink nekiállnak fermentálni, és ennek során gázok keletkeznek, amelyek puffadást, hasi fájdalmat és görcsöket okoznak.

A kellemetlen tünetek különösen akkor jelentkeznek, ha hirtelen, drasztikusan megnöveljük a rostbevitelünket, és nem iszunk mellé elég vizet. A víz ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a rostot megemésszük, és az áthaladjon az emésztőrendszerünkön. Ha megnöveljük a rostbevitelt, de nem iszunk elég folyadékot, a megnövekedett térfogatú széklet megkeményedhet, különösen az oldható rost esetében, ami székrekedést okozhat. Azoknál pedig, akiknek már eleve laza a székletük, a túl sok oldhatatlan rost felgyorsíthatja az áthaladást, és súlyosbíthatja a hasmenést.

Hogy elkerüljük az emésztési problémákat, a legjobb, ha lassan növeljük a rostbevitelt és közben figyelünk a megfelelő mennyiségű folyadékra is.

• Fáradtság, sápadtság, gyenge haj és köröm

A nagyon nagy mennyiségű rost – naponta 70 grammnál több – megkötheti az ásványi anyagokat, mint a vas, kalcium, magnézium és cink. Ez végső soron azt jelenti, hogy ezek az ásványi anyagok a rosttal együtt távoznak a szervezetünkből, és nem szívódnak fel olyan mértékben, ahogy kellene.

Az ásványi anyagok létfontosságúak a test megfelelő működéséhez. Szerepet játszanak mindenben, a csontok és izmok egészségétől kezdve a szív és az agy működéséig. Fontosak a hormonok és enzimek előállításához is. Tehát amikor gyakorlatilag kiürítjük őket, az kimerültséget okozhat, és attól függően, hogy mi hiányzik, olyan tüneteket válthat ki, mint a fáradtság, töredező haj vagy köröm, sápadt bőr vagy lassú sebgyógyulás.

• Telítettségérzés

A rost lassítja az emésztést és jóllakottá tesz minket – ez önmagában jó dolog. De ha túl sokat eszünk belőle, olyan gyorsan megtelhetünk, hogy nem marad hely más fontos tápanyagokra, például fehérjére vagy egészséges zsírokra. A rost ugyanis alig tartalmaz kalóriát, mégis kitölti a gyomrunkat. Az eredmény? Energiahiány és kiegyensúlyozatlan táplálkozás. A megoldás egyszerű: osszuk el a napi rostbevitelünket az egész napra, ne egy étkezésre koncentráljuk. A rost fontos, de csak egy része kell legyen a kiegyensúlyozott étrendünknek – nem az egész!

(Forrás)

Kiemelt kép: Shutterstock