Parkinson-kór: nem mindig kézremegéssel kezdődik, ezek lehetnek a korai jelek

A Parkinson-kór egy idegrendszeri betegség, amely során fokozatosan pusztulnak a dopamint termelő idegsejtek. Mire a legismertebb panaszok – például a kézremegés, az izommerevség vagy a mozgáslassulás – megjelennek, az idegsejtek jelentős része már károsodott. Éppen ezért különösen fontos odafigyelni azokra az apró, kezdetben jelentéktelennek tűnő változásokra, amelyek a Parkinson-kór első tünetei lehetnek. Ezeket gyűjtöttük össze.

A Parkinson-kór tünetei

• Szaglásromlás: egy gyakran figyelmen kívül hagyott jel

Kevesen gondolnak neurológiai problémára, ha azt veszik észre, hogy gyengébben érzik az illatokat vagy az ízeket. Pedig a szaglás romlása az egyik legkorábbi Parkinson- kór korai jelei közé tartozik, és akár évekkel a diagnózis előtt jelentkezhet. Mivel nem jár fájdalommal, gyakran elsikkad a jelentősége.

• Alvászavarok, amelyek többet jelentenek rossz éjszakáknál

Bizonyos alvászavar-típusok kifejezetten figyelmeztetőek lehetnek. Ilyen például a REM-alvás viselkedészavar, amikor az érintett beszél, kiabál, hadonászik álmában, vagy akár ki is esik az ágyból. Ez nem egyszerű nyugtalan alvás, hanem neurológiai eredetű eltérés, amely szoros kapcsolatban áll a Parkinson-kór későbbi kialakulásával.

• Apró mozgásváltozások a hétköznapokban

A korai Parkinson-kór nem feltétlenül látványos tremorral (akaratlan, ritmusos izommozgás, ami leginkább a kézen látható, de érintheti a kart, a lábat, az állkapcsot vagy akár a fejet is – a szerk. megjegyzése) indul. Gyakori, hogy a mozgások lelassulnak, az apró mozdulatok nehézkesebbé válnak. A kézírás egyre kisebb és zsúfoltabb lehet, a gombolás vagy cipőfűzés több időt igényel, járás közben pedig az egyik kar kevésbé lendül természetesen.

• Izommerevség és makacs fájdalmak

A merevség már a betegség korai szakaszában megjelenhet, sokszor csak az egyik oldalon. Gyakran váll-, nyak- vagy derékfájdalom formájában jelentkezik, ezért sokan mozgásszervi problémára gyanakodnak. Ha a panaszok nem reagálnak a szokásos kezelésekre, érdemes neurológiai irányban is vizsgálódni.

• A beszéd és az arckifejezések változása

A Parkinson-kór kezdetén a beszéd halkabbá, monotonabbá válhat, az artikuláció romolhat. Az arc mimikája elszegényedhet – ezt nevezik gyakran Parkinson-kór arc jelenségnek –, ami miatt az érintett közömbösnek vagy fáradtnak tűnhet, holott az érzelmei nem változtak.

• Emésztési gondok: amikor a bélrendszer is jelez

Kevesen kötik össze a Parkinson-kórral, pedig a tartós székrekedés sokaknál már jóval a mozgástünetek előtt jelentkezik. Ennek oka, hogy a betegség nemcsak az agyat, hanem az idegrendszer más területeit, így a bélműködést is érinti.

• Lelki tünetek: depresszió és apátia

A hangulati változások – depresszió, szorongás, apátia – nemcsak a diagnózis utáni időszakban jelentkezhetnek, hanem akár a Parkinson-kór előjelei is lehetnek. A dopamin szerepet játszik a motiváció és az érzelmi egyensúly fenntartásában is, így hiánya korán hatással lehet a lelkiállapotra.

• Az aszimmetrikus kezdet jelentősége

A Parkinson-kór egyik jellegzetessége, hogy a tünetek gyakran nem egyszerre és nem egyformán jelentkeznek a test két oldalán. Előfordulhat, hogy kezdetben csak az egyik kéz válik ügyetlenebbé, azon az oldalon jelenik meg a kézremegés vagy a mozgáslassulás. Ez az aszimmetria fontos megkülönböztető jel lehet.

• Szemmozgás, pislogás, tekintet

A pislogás ritkulása, a szem szárazabb érzése, a merevebb tekintet szintén a korai tünetek közé tartozhat. Ezeket a környezet gyakran fáradtságnak vagy érzelmi távolságtartásnak tulajdonítja, pedig neurológiai háttér is állhat mögöttük.

Parkinson-kór stádiumai és a korai felismerés jelentősége

A Parkinson-kór stádiumai fokozatosan követik egymást, és minél korábban történik meg a felismerés, annál több lehetőség van a tünetek lassítására. Bár a betegség jelenleg nem gyógyítható, a korai diagnózis segíthet hosszabb ideig megőrizni az önállóságot és az életminőséget – írja cikkében az Egészségkalauz.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha több, egymással látszólag nem összefüggő tünet – például szaglásromlás, alvászavar, mozgáslassulás vagy hangulati változás – egyszerre jelentkezik, érdemes neurológiai kivizsgálást kérni. A korai felismerés kulcsszerepet játszik abban, hogy a Parkinson-kór hatása minél később és enyhébben jelentkezzen.

(Kiemelt fotó: illusztráicó, Shutterstock)